Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente

Tálas Péter az Arénában: Ukrajna az Öböl-államokkal üzletelve juthat fontos új partnerekhez

Szíria és Venezuela után harmadik szövetségesét, Iránt is elveszítette a háború miatt Oroszország – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője. Tálas Péter szerint szerint az ukránoknak sem kedvez az iráni háború, mert olyan mennyiségű lőszer fogyott, aminek a pótlása hosszú időt vesz igénybe.

Miután Donald Trump és Benjamin Netanjahu háborút indított Iránban, az ukrajnai háborúra kevesebb figyelem fordult a világban, de Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint azért érdemel némi figyelmet, ami az iráni történések hatására Ukrajnában megváltozott.

Eleve, hogy Oroszország azonnal hasznot húzott az iráni háború kitöréséből amiatt, hogy az amerikai elnök egy időre felfüggesztette az orosz szankciókat. Tálas Péter szerint összességében viszont nem állítaná, hogy hosszú távon jó az, ami Iránban zajlik. De miért is? Szíria és Venezuela után már a harmadik olyan szövetségese „esik ki” Oroszországnak, amelyre nagyon komolyan számíthatott, és bár nem volt ez egy „fantasztikus szövetség”, de Irán tudta segíteni az orosz haderőt drónokkal, ballisztikus rakétákkal és egyéb módon is, „plusz életben tartotta Kubát”.

Ukrajna szintén veszített, hisz a korábban hozzá érkezett nyugati, főként amerikai lőszer egy része Iránba ment, ezt pótolni pedig egy háborúban nem lehet gyorsan.

Másrészről viszont a világ most ismerkedik Ukrajna drónvédelmi képességeivel, ezzel kapcsolatban Tálas Péter elmondta: az egész orosz-ukrán háború gyakorlatilag olyan felőrlő háborúvá alakult át, ahol

a kulcsfontosságú fegyver a drón, azzal figyelünk meg, derítünk fel, bombázunk.

„Az egyetlen dolog, amit még nem tudott megoldani, ez a drónmegsemmisítő drón, ami le tudja lőni a másik drónt, mert ott jelentkezik a hatás-ellenhatás. Most valahogy már úgy oldották meg, hogy a drónra is lőtt a drón, meg hátra is lőtt, és ebből újabb olyan fizikai következmény lett, hogy a drón utána visszamehetett és leszállt; olyan drónpusztító drónt kéne kitalálni, fejleszteni, ami többször felhasználható” – írta le a még megoldandó feladatot.

Ennek fényében tartja érdekesnek, hog

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már Katarral és az Egyesült Arab Emirátusokkal tárgyalt, üzleteket is akar kötni,

tanácsadókat küld a drónokkal való harc gyakorlására, betanítására, ami „óriási előrelépés az ukránoknak, és azt jelenti, hogy Ukrajna hosszú távra támogatót szerezhet az Öböl-államok közül”.

A teljes interjút alább megtekintheti, Tálas Péter beszélgetőtársa Exterde Tibor.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét
A sötét mélység aranyláza

Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét

A XXI. század egyik legfontosabb nyersanyag-háborúja nem a Közel-Keleten és nem Afrikában zajlik, hanem négyezer méter mélyen, a Csendes-óceán fenekén. A tét több ezer milliárd dollár lehet. A kérdés csak az, hogy vajon képes leszünk-e úgy kitermelni ezeket a kincseket, hogy közben ne pusztítsuk el a Föld egyik legkevésbé ismert ökoszisztémáját?
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

A globális űrgazdaság 2024-ben elérte a 613 milliárd dollárt, és 2035-re akár 1800 milliárd dollárra nőhet, ám a szektor növekedését egyre inkább a földi infrastruktúra hiányosságai fenyegetik. Az új fejlesztésű rakéták által lehetővé tett felbocsátások számának rohamos emelkedésével párhuzamosan a jóval lassabb tempóra épített űrkikötők válhatnak az iparág szűk keresztmetszetévé. A Kennedy Űrközpont belső NASA-jelentése szerint az 1960-as évekből származó infrastruktúra nem képes lépést tartani a kereskedelmi igényekkel, a SpaceX és a Blue Origin pedig egyenként is évi 120 indítást tervez Floridából. Az űrverseny új frontvonala így már nem csupán a rakétagyártás, hanem az is, hogy az Egyesült Államok, Kína és Európa mely szereplői tudnak a jövő szupernehéz, újrahasználható rakétáihoz megfelelő földi kapacitást kiépíteni. Cikkünkben végigvesszük, milyen problémákkal küzd az Egyesült Államok az űrszektor egyik kulcsfontosságú területén, és a legnagyobb űrhatalom kihívói hol tartanak ezen a téren.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×