Olaf Scholz kormánykoalíciója az elmúlt hetekben megismételte a 2021-es koalíciós megállapodásban tett fogadalmát, miszerint legalizálja a marihuána szabadidős célú fogyasztását. Az ezt megelőző konzultációs folyamatban öt nyilvános meghallgatást tartottak, melyeken egészségügyi szakértők mellett közgazdászok és termesztők is megszólaltak.

Ezek lezárultával eldördült a startpisztolyt: egy-két éven belül megtörténik az engedélyezés, már 2022 második félévében megszülethet az arról szóló törvénytervezet a The Guardian cikke szerint.

Ezzel nemcsak Kanadához és Kaliforniához csatlakozik az ország, hanem hathat arra az ENSZ-egyezményre is, amely jelenleg korlátozza a növény termesztését, valamint további országokat késztethet arra, hogy kövessék a példáját.

"A dominóhatás biztos. Azok az európai országok, amelyeknek sokkal nagyobb problémájuk van az illegális kannabiszhasználattal, mint például Franciaország, figyelik, hogy Németország mit tesz" – mondta Justus Haucap, a düsseldorfi Versenygazdasági Intézet igazgatója. A kannabisz legalizálása gazdasági következményekkel is jár majd:

400 tonnás belföldi kereslettel számolnak évente, amiből 4,7 milliárd eurónyi adóbevétele lehet az országnak,

miközben nem kell eljárásokat folytatni azok ellen, akik elszívnak egy jointot.

A hivatalos indok a legalizálásra az illegális kereskedelem megszüntetése, mely által kontrollt lehet gyakorolni a kereskedelem fölött, valamint meg lehet védeni a kiskorúakat.

"A piac szabályozásáról beszélünk. Ha ezt jól csináljuk, akkor megakadályozhatjuk, hogy a serdülők intenzív használatba kezdjenek. Nem akarjuk megismételni az alkohollal elkövetett hibákat" – mondta Burkhardt Bienert, a kábítószerekkel foglalkozó német biztos.

Nem mindenhol fehéredett ki a piac

Uruguayban, ahol a kannabisz szabadidős célú használata 2013 óta legális, mindössze 25 gyógyszertárnak van engedélye a kábítószer árusítására, a fogyasztók 70 százaléka pedig még mindig a feketepiacon vásárol. Kaliforniában, ahol 2016-ban legalizálták a kannabisz szabadidős célú használatát, a legális fűágazat nehezen tudott versenyezni az illegális piaccal. Kanada a 2018-as legalizálás óta némi előrelépést ért el, de a szabadpiaci és az államilag ellenőrzött ellátórendszerek regionálisan változatos szerkezete megnehezíti az általános tanulságok levonását.

Hollandiában, ahol a kannabiszhoz való laza hozzáállás ismert, technikailag még mindig kriminalizálják a rekreációs célú használatot, birtoklást és kereskedelmet. A kormány zárt ellátási lánccal és nyomon követési rendszerrel kísérletezik, hogy kiszorítsa a feketepiacot a kávéházi kultúrából.

A német kannabisziparág azt szeretné elérni, hogy

grammonként 10 eurónál ne vessenek ki magasabb adót

a szerre, mert az az illegális dílereknek kedvezne a továbbiakban is.

Fontos, hogy ne végezzenek félmunkát

Niklas Kouparanis, a Bloomwell nevű startup vezérigazgatója arra szólította fel a kormányt, hogy legalizálja a kannabisz online kereskedőkön keresztül történő értékesítését. Ha csak gyógyszertárak vagy egyes üzletek számára engedélyeznék a kannabisz értékesítését, az a városokra korlátozná a forgalmazást, és a kereskedőket vidékre szorítaná.

"A legalizálás csak akkor lesz sikeres, ha sikerül kiszivattyúzni a feketepiacot, és ezt csak akkor tudjuk megtenni, ha a legális kannabisz átfogó, országos ellátását tudjuk biztosítani.

Ha például csak egy maroknyi ellátóállomás van Bajorországban, akkor a feketepiac fennmarad,

és Németország senki számára nem lesz követendő modell" – mondta. Az ifjúság- és gyermekvédelmi szervezetek ugyanakkor ezt aggályosnak tartják.

A dekriminalizációt követően Németország egészen biztosan behozatalra szorul majd: jelenleg az orvosi célra használt kannabisz 85 százaléka is külföldről érkezik az országba, pedig már öt éve nem büntetik ezt a fajta felhasználást. Megszegnének egy 1961-es ENSZ-egyezményt is a narkotikumokról: ennek eredménye valószínűleg az egyezmény átírása lehet.