Az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői egyhangúan állapodtak meg Ukrajna és Moldova tagjelölt státuszának megadásáról.

Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy az unió folytatja az Ukrajnának főként humanitárius, pénzügyi, anyagi és politikai támogatását.

Elemzők szerint a tagjelölti státusz biztosítása aligha történt volna meg, ha Oroszország nem indított volna háborút Ukrajna ellen.

Egyértelmű az is, hogy a státusznak mindenekelőtt szimbolikus és pszichológiai üzenete van.

Az Európai Unió a több mint 40 millió ukrán állampolgár számára biztosította annak perspektíváját, hogy az unió állampolgárai legyenek. Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerint az unió döntése bizonyítja, hogy megéri harcolni a szabadságért és a demokráciáért.

Noha az uniós vezetők a többi között pénzügyi támogatást ígértek Kijevnek, nyilvánvalóan nincs semmifajta automatizmus a tagjelölti státusz és a pénzügyi támogatás között. Az ilyen státusszal rendelkező országok számára az uniós költségvetésből egyfajta közeledési segély címén ugyanakkor

összességében 14,16 milliárd eurót irányoztak elő.

A hivatalos indoklás szerint a pénz a reformok támogatását célozza, annak kifizetését azonban a tagállamoknak jóvá kell hagyniuk.

Ez az összeg ugyanakkor elemzők szerint csak egy csepp a tengerben. Az erősen eladósodott Ukrajna újjáépítése az első becslések szerint több száz milliárd euróba kerül.

Megjósolhatatlan az is, hogy a tényleges tagság elérése mennyi időt vesz igénybe. Törökország például 1999 óta tagjelölti státusszal rendelkezik, azonban soha nem volt olyan messze a tényleges tagságtól, mint ma.

Fontos elem az is, hogy

a közeledés minden egyes lépését a tagországoknak egyhangúlag kell jóváhagyniuk.

Elméletileg előfordulhat, hogy egy tagjelölti státusszal rendelkező ország soha nem lesz az unió tagja.

Az állam- és kormányfők egyhangúan támogatták az Európai Bizottság Ukrajnára vonatkozó ajánlását, az azonban tartalmazza azt is, hogy a csatlakozási tárgyalások tényleges megkezdése előtt Kijevnek összesen hét feltételt kell teljesítenie.

Ezek közé tartozik egyebek mellett az ukrán alkotmánybírók kiválasztásával kapcsolatos eljárás, valamint a korrupció elleni harc erősítése. Követeli továbbá a bizottság a pénzmosás elleni harc szabványainak betartását, valamint egy olyan törvény életbe léptetését, amely korlátozza az oligarchák túlzott befolyását.

Elemzők szerint több mint valószínűtlen, hogy Ukrajna ezeket a feltételeket belátható időn belül teljesíteni tudja.

Az Európai Számvevőszék hónapokkal a háború előtt megsemmisítő bizonyítványt állított ki Ukrajnáról.

Noha Kijev az Európai Unió részéről különféle támogatásokban részesül, az oligarchák és más érdekcsoportok változatlanul aláássák a jogállamiságot és veszélyeztetik az ország fejlődését - fogalmazott a szeptemberi állásfoglalás.

A különböző uniós projektek, illetve segélyek elősegítették ugyan több törvény átdolgozását, ezeket a vívmányokat azonban állandóan veszélyeztetik a törvények megkerülését, illetve a reformok felvizezését célzó kísérletek.

Nagy kérdés az is, vajon az Európai Unió jelenlegi formájában képes-e újabb országok felvételére.

Általános vélekedés szerint a 27 tagú unió működése már mostanra is rendkívül nehézkessé vált,

mivel olyan fontos területeken, mint a külpolitika, egyhangú döntésekre van szükség, ám egyre több a vétó.

Olaf Scholz német kancellár a napokban ezért figyelmeztetett arra, hogy az EU-t képessé kell tenni a bővítésre. Scholz szerint szerint ehhez tartozna az is, hogy egyes döntések esetében fel kellene hagyni az egyhangú döntéshozatal elvével. Az azonban nagyon valószínűtlen, hogy valamennyi állam kész lenne feladni vétójogát.