eur:
394.07
usd:
364.94
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Recep Tayyip Erdogan török elnök beszél a járási elöljárók részére rendezett tanácskozáson az ankarai államfői palotában 2019. október 24-én. Erdogan ismét azzal fenyegette meg az Európai Uniót, hogy amikor eljön az ideje, országa megnyitja a kapukat a menekültek előtt Nyugat felé. A török hadsereg október 9-én offenzívát indított az Észak-Szíriában harcoló kurd milíciák ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Elnöki sajtószolgálat

NATO-csatlakozás: Finn és svéd törvénymódosítást vár Törökország

Ankara nem hagyja annyiban a kérdést.

Finnországnak és Svédországnak törvényt kell módosítania ahhoz, hogy eleget tegyen Törökország követeléseinek, és csatlakozhassék a NATO-hoz - jelentette ki Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter kedden.

Törökország elvárja Finnországtól és Svédországtól, hogy hagyjon fel a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és más, terrorizmussal vádolt csoportok támogatásával, hogy ezek a szervezetek ne tarthassanak semmilyen rendezvényt a területükön. Ankara azt is elvárja Helsinkitől és Stockholmtól, hogy adja ki a terrorizmussal vádolt személyeket a török hatóságoknak, támogassa Ankara katonai és terrorellenes műveleteit, és függessze fel a vele szembeni fegyverembargót.

A török külügyminiszter elmondta: átadta a követelések listáját a Törökországba látogató finn és svéd küldöttségnek a múlt héten, és Ankara választ vár.

"Azt mondták: a terrorszervezeteknek joguk van rendezvényeket szervezni. Nos, akkor meg kell változtatni a törvényt" - jelentette ki Cavusoglu.

A külügyminiszter megjegyezte: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt javasolta, hogy a három ország részvételével tartsanak tárgyalásokat Brüsszelben. Hozzáfűzte: ilyen találkozónak csak akkor volna értelme, ha konkrétumokról szól, ezért meg kell várni Stockholm és Helsinki válaszát.

A skandináv országok már kifejtették álláspontjukat: elítélik a terrorizmust, és készek a párbeszédre.

A finnek és a svédek is igyekeznek tárgyalásos úton elsimítani a feszültséget. Több NATO-tagország jelezte: biztos benne, hogy sikerül megoldást találni Törökország aggályaira.

Törökország többször megfenyegette a skandináv országokat, hogy megvétózza csatlakozásukat az észak-atlanti szervezethez.

Svédország és Finnország májusban nyújtotta be hivatalos csatlakozási kérelmét a NATO-nak. A skandináv országok az ukrajnai háború megindulását követően vizsgálták felül hagyományos semlegességüket, a megváltozott biztonsági környezetre hivatkozva.

Törökország kifogásolta a lépést, arra hivatkozva, hogy a két ország támogatja az általa terrorszervezetnek nyilvánított PKK-t és Fethullah Gülen hitszónok követőit. Ankara azzal vádolja Gülent, hogy ő állt a 2016-os elvetélt puccskísérlet hátterében. A török kormány emellett bírálja, hogy Helsinki és Stockholm 2019-ben betiltotta a Törökországba irányuló fegyverexportot, mert a török hadsereg offenzívát indított a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen Szíria területén. Ankara a PKK egyik szövetségesének, és így terrorcsoportnak tekinti a félkatonai szervezetet.

Az új tagok felvételéhez a NATO mind a harminc tagállamának beleegyezése szükséges.

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Az Iszlám Állam mellett ukrán katonai hírszerzést sejti a 137 ember halálát követelő múlt pénteki terrortámadás mögött Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról is, hogy folyamatosan erősödik az együttműködés Irán, Oroszország és Kína között, és részletesen szólt arról is, hogy miért fontos az izraeli miniszterelnöknek, hogy háborúzzon a gázai övezetben, és kik támogatják ebben.

MNB: megnőtt a forint inflációra gyakorolt hatása

A korábban vártnál mérsékeltebb növekedés, alacsonyabb, de az év közben kissé emelkedő infláció vár a magyar gazdaságra az idén – derül ki a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentéséből, amely 2025-re vetíti előre a 3 százalékos inflációs cél elérését.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×