INFORÁDIÓ
2022. június 26. vasárnap
János, Pál

szűcs anita

emmanuel macron

franciaország

elisabeth borne

PARIS, FRANCE - MAY 16: Frances newly appointed Prime Minister Elisabeth Borne gestures as her predecessor leaves at the end of a handover ceremony in the courtyard of the Hotel Matignon on May 16, 2022 in Paris, France. Elisabeth Borne, 61, Minister of Labour, succeeds Jean Castex as Prime Minister, thirty years after Edith Cresson, a woman is once again entering the HĂ´tel de Matignon. Emmanuel Macron has appointed the Norman Elisabeth Borne Prime Minister, after the resignation of Jean Castex and his government two hours earlier. (Photo by Chesnot/Getty Images)

Teljesült a franciák vágya, de kérdés, mit hoz a június

Emmanuel Macron francia államfő hétfőn Élisabeth Borne eddigi munkaügyi minisztert nevezte ki kormányfőnek. Ezzel 30 év után lett ismét női miniszterelnöke Franciaországnak. Igaz korábban is csak egyetlen alkalommal volt nő a francia miniszterelnök – még Mitterand elnöksége alatt a 90-es évek elején. Szűcs Anitát, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének oktatóját kérdeztük.

Szűcs Anita szerint Élisabeth Borne kormányfői kinevezése két fontos üzenettel bír: egyrészt, hogy az új miniszterelnök baloldalról érkezik, másrészt, hogy korábban munkaügyi és környezetvédelmi miniszterként bizonyította erényeit. A Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének oktatója emlékeztetett, Borne – munkaügyi miniszterként – végig ott állt Macron mögött a szakszervezetekkel való tárgyaláskor, valamint amikor a munka törvénykönyvét vitatta, készítette elő a parlament. Mindez szerinte viszonylag nagy teljesítmény annak tükrében, hogy a francia szakszervezetek mennyire „lobbanékonyak”, Borne mégis határozottan vitte a tárgyalásokat. Szintén erényére válik, hogy az ő idejében mérséklődött jelentősen a francia munkanélküliség a fiatalok körében, de úgy általában is. Végül az is megjegyzendő, hogy az új kormányfő egy erős biciklisbarát politikát vitt környezetvédelmi miniszterként, még ha ezt a tisztséget csak rövidebb periódusig töltötte be.

Egy felmérés szerint a franciák 74 százaléka előzetesen is azt szerette volna, ha az elnök nőt nevez ki miniszterelnöknek. Szűcs Anita úgy véli, ennek hátterében az állhat, hogy nagyon régóta nem volt ilyenre példa, miközben a francia társadalom egyébként igényli ezt a fajta nemek közötti (gender) egyenlőséget, még az alsóbb szinteken is. Mint mondta, Franciaországban a 80-as évek óta óriás vita van arról, hogy bevezessék-e a kvótarendszert, illetve hogy hogyan kell a nők esélyegyenlőségét segíteni. Ehhez képest

a miniszterelnöki (és elnöki) székben nem volt nő, kivéve Édith Cressont, de ő is csak rövid ideig

– jegyezte meg.

Azzal kapcsolatban, hogy várható-e politikai irányváltás Macron kormányzásában – a fentiek ismeretében –, Szűcs Anita jelezte: először is meg kell várni a június 12-én és 19-én esedékes kétfordulós nemzetgyűlési (parlamenti) választás eredményét, hiszen Élisabeth Borne kinevezése egyelőre előzetes/jelképes erre a rövid időre az államfő részéről. Amennyiben viszont hihetünk Macronnak, mindenképpen – tette hozzá.

Komoly kihívás balról

A Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének oktatója szavai szerint a választásra vonatkozó felmérések meglehetősen bizonytalanok, miután óriási a tartózkodás aránya, ami pedig torzítja az eredményeket. Ezzel együtt az látható, hogy Emmanuel Macron megkapja a többséget a parlamentben. Az egyetlen valós nagy kihívás baloldalról jöhet, miután Jean-Luc Melenchon, aki harmadikként végzett az elnökválasztás első fordulójában, maga mögé állította a nagyobb baloldali tömörüléseket. A jelek szerint nagyon erős kampányt visz, megcélozva a miniszterelnöki széket Macron elnöksége mellett, ahogyan azt korábban ígérte – fogalmazott Szűcs Anita.

Visszakanyarodva Élisabeth Borne-ra, miután kinevezése inkább szimbolikus, a Corvinus oktatója úgy véli, hogy a választásokig már nem vár rá nagy munka. Macron megválasztása esetén viszont ott lesz – az államfő ígérete szerint – a franciák által rég várt nyugdíjreform megvalósítása, másrészt az oktatás területének a megújítása, ami ugyan a 70-es évek óta folyik, de igazából az utóbbi elnökök nem igazán futottak neki látványosan. Tehát az új miniszterelnökre a valódi munka csak a választások után várhat – ismételte meg.

Nyitókép: Chesnot

Kapcsolódó hang

Teljesült a franciák vágya, de kérdés, mit hoz a június
 
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018