Infostart.hu
eur:
384.24
usd:
330.09
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Kovács Zoltán kormányszóvivő a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2018. november 28-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Kovács Zoltán: Magyarország megvétózza az orosz olajimport uniós szankcióját

A BBC-nek adott interjút a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.

Magyarország megvétózza az Európai Unió javaslatát az orosz olaj behozatalának betiltására – mondta a nemzetközi szóvivő a brit közszolgálati adónak adott interjújában, amelyből egy részlet megjelent a bbc.hu oldalon. Kovács Zoltán szerint a javaslat elfogadhatatlan, és tönkretenné a magyar gazdaságot.

A nyilatkozat a BBC összefoglalója szerint megkérdőjelezi az Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt kivetendő újabb szankciós csomag sikerét, mivel

a terveket az EU mind a 27 tagállamának jóvá kell hagynia.

Kovács Zoltán a vétó bevetésével kapcsolatos igenlő válasza után megjegyezte, hogy a javaslat Brüsszelből, az EU adminisztratív és bürokratikus központjából érkezik, nem a tagállamoktól.

"Pontosan tudják, hogy amit javasolnak, az ellenkezik a magyar érdekekkel, ellenkezik a helyben megvalósítható lehetőségekkel, és ha beleegyeznénk, akkor teljesen tönkretennénk a magyar gazdaságot" - mondta.

Az államtitkár a CNN-nek is adott interjút, és elmondta, hogy Magyarország a nyersolajellátás 65 százalékát, földgázellátásának 85 százalékát kapja Oroszországból. Ezt a helyzetet az ország örökölte, ezt nem lehet felróni a kormánynak, amely az elmúlt 12 évben igyekezett kialakítani, fokozni az energiaforrások változatosságát. Magyarország az Európai Unió által kilátásba helyezett rövid idő alatt nem lesz képes más forrást találni az orosz energiahordozók helyett - tette hozzá. Egyszerűen sem forrás, sem kapacitás, sem más alternatív forrás nem érhető el Magyarország számára jelenleg és a közeljövőben - emelte ki az államtitkár.

Arra a kérdésre, hogy kért-e felmentést Magyarország, Kovács Zoltán elmondta, hogy számítások szerint

a legrövidebb idő is 3-5 év, hogy megtörténjen egy ilyen váltás, nem beszélve annak költségeiről.

Mint mondta, nem láttak ezzel kapcsolatos megvalósíthatósági tervet, nem kaptak garanciát arra, hogy megvalósítható az átállás és arra sem, hogy az Európai Unió és a tagállamok ehhez milyen segítséget nyújtanak.

Beszélt arról is, hogy Magyarország kontinentális ország, egyoldalú orosz energiafüggőséget örökölt a kommunizmus bukását követően. Az elmúlt 30 évben törekedett az újabb források megszerzésére, vezetékek kiépítésére, de nincsenek kikötői, ami választási lehetőséget teremtene. "Az elmúlt 12 évben igyekeztünk ilyen alternatívákat kialakítani, de nem kaptunk sok támogatást ehhez az Európai Uniótól, leszámítva a Horvátországban meglévő energiaterminált" - hangsúlyozta.

Korábban Szijjártó Péter úgy nyilatkozott, hogy a jelenleg ismert formában elfogadhatatlan az EU javaslata.

Címlapról ajánljuk
Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Nehéz megítélni, hogy végbemehet-e a rendszerváltozás Iránban. Az elszegényedés tömeges, de szervezkedni tilos. Az elmúlt évtizedekben számtalan nagy tüntetés volt az országban, most az év elején főleg a gazdasági problémák miatt vonultak az utcára a tüntetők – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×