eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A steaming, glowing mass of smoke stacks and distillation towers connected by conduit and pipe racks towers in the early morning light in front of the Port of Los Angeles.
Nyitókép: Hal Bergman/Getty Images

A végén még Oroszország fog egyedüliként jól kijönni az olajembargóból?

Az Európai Bizottság várhatóan kedden terjeszti be azt a javaslatát, ami év végével betiltaná az Európai Unióban az orosz olajtermékek importját. Speciális helyzete miatt Magyarország és Szlovákia „bizonyos mentességeket, vagy átmeneti intézkedéseket” kaphat. Az uniós elképzelésről a Századvég Konjunktúrakutató Energia- és Klímapolitikai Üzletág vezetőjét kérdeztük.

Hortay Olivér szerint komoly vita van az uniós tagállamok között arról, hogy szükség van-e egyáltalán az olajtermékekre vonatkozó szankciókra, azok ugyanis láthatóan sokkalta kisebb terhet rónának Oroszországra, mint az Európai Unió egészére.

A szakértő felidézte: másfél héttel ezelőtt Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, az IMF és a Világbank tavaszi ülésén arra kérte az EU-t, hogy ne vezessen be olajembargót, mondván, azzal jelentősen megnövelnék a világpiaci nyersanyagárakat, ami komoly kockázatot jelentene nem csak az európai, de a tengerentúli gazdaságoknak is. A konferencián az is elhangzott, hogy Oroszország viszonylag könnyedén képes lehet más piacokat találni a kőolajszállításainak például Ázsiában (Indual, Kína). A JP Morgan közben kiszámolta, hogy a Brent típusú olaj jelenlegi 100-110 dollár körüli hordónkénti ára 175 dollárig is felkúszhat, ha bevezetik az embargót.

Bár orosz olaj lényegében valamennyi tagállamba érkezik, az országok függősége nagyban eltérő. Az, hogy a kelet-európai országok nagyobb mértékben kitettek az orosz energiahordozónak, főként annak köszönhető, hogy például Magyarországra vagy Szlovákiába csővezetéken érkezik a kőolaj, így nagyon nehéz helyettesítő forrást találni – magyarázta a Századvég Konjunktúrakutató munkatársa. Ráadásul a pozsonyi és a százhalombattai finomító infrastruktúrája is az orosz olajon, illetve földgázon alapul, ami – a jelenlegi műszaki információk alapján – egy év alatt nem igazán átalakítható - tette hozzá Hortay Olivér.

„És akkor még egyáltalán nem beszéltünk ennek a költségeiről”

– amit több száz milliárd forintra tesznek a szakértők, aki szerint az is nagy kérdés, hogy utána Magyarország honnan tudna beszerezni olyan mennyiségű kőolajat, mint amennyire szüksége lenne, ami persze Európa egészére igaz. Arról nem is beszélve, tette hozzá Hortay Olivér, hogy az embargó hatására a világpiaci árak emelkednének, amivel párhuzamosan Oroszország árbevételei is. „Ezért egyáltalán nem egyértelmű, hogy az embargó Oroszországnak többletköltséget jelentene, viszont az biztos, hogy az Európai Uniónak komolyabb problémákat okozna” – ismételte meg.

A Századvég Konjunktúrakutató Energia- és Klímapolitikai Üzletág vezetője végül azt is megjegyezte, hogy hasonló cipőben jár Németország is, ahol sajtóhírek szerint a legnagyobb mértékben orosz olajra támaszkodó finomítót államosítani kívánják, de ez szerinte nem fogja megoldani a gondokat, mint hazánk vagy Szlovákia esetében, hiszen annak módosítása ugyancsak költséges és időigényes lenne.

(Képünk illusztráció.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×