Hortay Olivér szerint komoly vita van az uniós tagállamok között arról, hogy szükség van-e egyáltalán az olajtermékekre vonatkozó szankciókra, azok ugyanis láthatóan sokkalta kisebb terhet rónának Oroszországra, mint az Európai Unió egészére.

A szakértő felidézte: másfél héttel ezelőtt Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, az IMF és a Világbank tavaszi ülésén arra kérte az EU-t, hogy ne vezessen be olajembargót, mondván, azzal jelentősen megnövelnék a világpiaci nyersanyagárakat, ami komoly kockázatot jelentene nem csak az európai, de a tengerentúli gazdaságoknak is. A konferencián az is elhangzott, hogy Oroszország viszonylag könnyedén képes lehet más piacokat találni a kőolajszállításainak például Ázsiában (Indual, Kína). A JP Morgan közben kiszámolta, hogy a Brent típusú olaj jelenlegi 100-110 dollár körüli hordónkénti ára 175 dollárig is felkúszhat, ha bevezetik az embargót.

Bár orosz olaj lényegében valamennyi tagállamba érkezik, az országok függősége nagyban eltérő. Az, hogy a kelet-európai országok nagyobb mértékben kitettek az orosz energiahordozónak, főként annak köszönhető, hogy például Magyarországra vagy Szlovákiába csővezetéken érkezik a kőolaj, így nagyon nehéz helyettesítő forrást találni – magyarázta a Századvég Konjunktúrakutató munkatársa. Ráadásul a pozsonyi és a százhalombattai finomító infrastruktúrája is az orosz olajon, illetve földgázon alapul, ami – a jelenlegi műszaki információk alapján – egy év alatt nem igazán átalakítható - tette hozzá Hortay Olivér.

„És akkor még egyáltalán nem beszéltünk ennek a költségeiről”

– amit több száz milliárd forintra tesznek a szakértők, aki szerint az is nagy kérdés, hogy utána Magyarország honnan tudna beszerezni olyan mennyiségű kőolajat, mint amennyire szüksége lenne, ami persze Európa egészére igaz. Arról nem is beszélve, tette hozzá Hortay Olivér, hogy az embargó hatására a világpiaci árak emelkednének, amivel párhuzamosan Oroszország árbevételei is. „Ezért egyáltalán nem egyértelmű, hogy az embargó Oroszországnak többletköltséget jelentene, viszont az biztos, hogy az Európai Uniónak komolyabb problémákat okozna” – ismételte meg.

A Századvég Konjunktúrakutató Energia- és Klímapolitikai Üzletág vezetője végül azt is megjegyezte, hogy hasonló cipőben jár Németország is, ahol sajtóhírek szerint a legnagyobb mértékben orosz olajra támaszkodó finomítót államosítani kívánják, de ez szerinte nem fogja megoldani a gondokat, mint hazánk vagy Szlovákia esetében, hiszen annak módosítása ugyancsak költséges és időigényes lenne.

(Képünk illusztráció.)