eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
A steaming, glowing mass of smoke stacks and distillation towers connected by conduit and pipe racks towers in the early morning light in front of the Port of Los Angeles.
Nyitókép: Hal Bergman/Getty Images

A végén még Oroszország fog egyedüliként jól kijönni az olajembargóból?

Az Európai Bizottság várhatóan kedden terjeszti be azt a javaslatát, ami év végével betiltaná az Európai Unióban az orosz olajtermékek importját. Speciális helyzete miatt Magyarország és Szlovákia „bizonyos mentességeket, vagy átmeneti intézkedéseket” kaphat. Az uniós elképzelésről a Századvég Konjunktúrakutató Energia- és Klímapolitikai Üzletág vezetőjét kérdeztük.

Hortay Olivér szerint komoly vita van az uniós tagállamok között arról, hogy szükség van-e egyáltalán az olajtermékekre vonatkozó szankciókra, azok ugyanis láthatóan sokkalta kisebb terhet rónának Oroszországra, mint az Európai Unió egészére.

A szakértő felidézte: másfél héttel ezelőtt Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, az IMF és a Világbank tavaszi ülésén arra kérte az EU-t, hogy ne vezessen be olajembargót, mondván, azzal jelentősen megnövelnék a világpiaci nyersanyagárakat, ami komoly kockázatot jelentene nem csak az európai, de a tengerentúli gazdaságoknak is. A konferencián az is elhangzott, hogy Oroszország viszonylag könnyedén képes lehet más piacokat találni a kőolajszállításainak például Ázsiában (Indual, Kína). A JP Morgan közben kiszámolta, hogy a Brent típusú olaj jelenlegi 100-110 dollár körüli hordónkénti ára 175 dollárig is felkúszhat, ha bevezetik az embargót.

Bár orosz olaj lényegében valamennyi tagállamba érkezik, az országok függősége nagyban eltérő. Az, hogy a kelet-európai országok nagyobb mértékben kitettek az orosz energiahordozónak, főként annak köszönhető, hogy például Magyarországra vagy Szlovákiába csővezetéken érkezik a kőolaj, így nagyon nehéz helyettesítő forrást találni – magyarázta a Századvég Konjunktúrakutató munkatársa. Ráadásul a pozsonyi és a százhalombattai finomító infrastruktúrája is az orosz olajon, illetve földgázon alapul, ami – a jelenlegi műszaki információk alapján – egy év alatt nem igazán átalakítható - tette hozzá Hortay Olivér.

„És akkor még egyáltalán nem beszéltünk ennek a költségeiről”

– amit több száz milliárd forintra tesznek a szakértők, aki szerint az is nagy kérdés, hogy utána Magyarország honnan tudna beszerezni olyan mennyiségű kőolajat, mint amennyire szüksége lenne, ami persze Európa egészére igaz. Arról nem is beszélve, tette hozzá Hortay Olivér, hogy az embargó hatására a világpiaci árak emelkednének, amivel párhuzamosan Oroszország árbevételei is. „Ezért egyáltalán nem egyértelmű, hogy az embargó Oroszországnak többletköltséget jelentene, viszont az biztos, hogy az Európai Uniónak komolyabb problémákat okozna” – ismételte meg.

A Századvég Konjunktúrakutató Energia- és Klímapolitikai Üzletág vezetője végül azt is megjegyezte, hogy hasonló cipőben jár Németország is, ahol sajtóhírek szerint a legnagyobb mértékben orosz olajra támaszkodó finomítót államosítani kívánják, de ez szerinte nem fogja megoldani a gondokat, mint hazánk vagy Szlovákia esetében, hiszen annak módosítása ugyancsak költséges és időigényes lenne.

(Képünk illusztráció.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.

Vérben, vasban küzdöttek a magyar szabadságért – katonaelődeinkről is emlékezzünk meg halottak napján!

Elhunyt őseink, rokonaink, ismerőseink mellett hősi halottainkról is emlékezzünk meg a hét végén – kéri a Honvédelmi Minisztérium. A tárca katonai identitásért felelős miniszteri biztosa az InfoRádióban elmondta: ez a gesztus erősíti a nemzeti összetartozást. Töll László hozzátette: az elmúlt évszázadokban a hazájuk szabadságáért harcoló magyar katonák bajtársai voltak a felmenőinknek, ezért megérdemlik, hogy lerójuk a tiszteletünket előttük a temetőkben vagy az emlékhelyeken. Beszélt a hadisírok gondozásáról és a kutatómunkáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Megállíthatatlanul törnek előre az oroszok Donbaszban, csúcsmodern vadászbombázót veszített Moszkva – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Megállíthatatlanul törnek előre az oroszok Donbaszban, csúcsmodern vadászbombázót veszített Moszkva – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Az orosz csapatok jelentős területi nyereségeket értek el az elmúlt időszakban Ukrajnában, ami aggodalomra ad okot az ukrán vezetés körében. A Bloomberg elemzése szerint Oroszország az elmúlt héten több területet foglalt el, mint 2024 bármely korábbi időszakában, miközben az ukrán erők egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a frontvonalakon - számolt be róla a Kijiv Independent. Az orosz légierőhöz szorosan kapcsolódó, nyugalmazott pilóta által szerkesztett „Fighterbomber” Telegram-csatorna jelentette, hogy Moszkva ismételten elveszített egy Szu-34-es vadászbombázót. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború lefrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×