A munkát beárnyékolta a koronavírus-járvány, az utolsó hónapokban pedig az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború. A jelenlegi válságok éppen azt bizonyítják, hogy az Európai Uniót tovább kell fejleszteni, és az alapító atyák által lefektetett értékeket reformelképzelésekkel kell megerősíteni – fogalmazott a liberális belga parlamenti képviselő, Guy Verhofstadt, aki a párbeszédet szervező konferencia társelnöke.

Az uniós állampolgárokkal folytatott tanácskozás alapján a konferencia 325 javaslatban állapodott meg. Ezek között szerepel

a környezetvédelem, az európai minimálbér bevezetése, a mezőgazdaság fokozottabb támogatása

és Brüsszel számára az egészségügy területén nagyobb hatáskörök biztosítása, illetve az eddiginél több, a jövőt célzó beruházás, amelyeket közösen finanszíroznak.

Ezen kívül – mint arról az ARD német közszolgálati televízió beszámolt – a javaslatok között van több olyan elképzelés, amely már régóta szerepel az Európai Parlament leginkább Európa-pártinak tartott képviselőinek kívánságlistáján. Így például a parlament felruházása olyan törvényhozási eljárások elindítására, amire eddig csak az Európai Bizottságnak volt jogosultsága. Továbbá az a követelés, hogy az egyhangú döntéshozatal elvét a többségi döntéshozatal válthassa fel, ami a nemzeti vétó megszüntetését jelentené.

Elemzésében ugyanakkor az ARD rámutatott arra, hogy az említettekhez – továbbá több más javaslathoz is – szükség lenne az uniós szerződések módosítására. Az ehhez vezető utat pedig egy európai alkotmányozó konventnek kellene kiköveznie.

Több tagállamban azonban mindez ellenállásba ütközik. Az ARD ezzel kapcsolatban idézte Juhász Hajnalka magyar parlamenti képviselőt, aki hangsúlyozta, hogy a konferencia előzetes zárónyilatkozata már most elfogadhatatlan.

"Sajnos minden figyelmeztetésünk ellenére az egyhangúság elvének feladása a javaslatok része maradt, ezért számunkra a nyilatkozat elfogadhatatlan"

- jelentette ki képviselőnő.

A Konzervatívok és Reformisták Szövetsége Európában frakció – amelyhez többek között a Jog és Igazság lengyel jobboldali kormánypárt is tartozik – a záródokumentum elleni tiltakozásul el is hagyta a konferenciát.

Az európai parlamenti képviselők többsége azonban más véleményen van. A hivatalos záródokumentumot május 9-én, a második világháború befejezésének napjához időzített Győzelem napon adják át Emmanuel Macronnak, az Európai Tanács soros elnökének, Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, valamint Roberta Metsola európai parlamenti elnöknek.

Ezt követően pedig az Európai Unió vezetésének kell döntenie arról, hogy a javaslatokból, illetve követelésekből konkrét politika lesz-e, és az unió a válaszadók elvárásainak megfelelően valóban cselekvőképesebbé válik.