Infostart.hu
eur:
385.82
usd:
331.89
bux:
121643.45
2026. január 19. hétfő Márió, Sára
Abdul Báki Hákáni tálib oktatásügyi miniszter sajtótájékoztatót tart Kabulban 2021. szeptember 12-én. Afganisztánban augusztus 15-én kerültek hatalomra a radikális iszlamista tálib lázadók, akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az Egyesült Államok vezette nemzetközi katonai koalíció.
Nyitókép: MTI/EPA

Kérleli az ENSZ Afganisztánt, hogy járhassanak lányok iskolába

"A Biztonsági Tanács tagjai megerősítik, hogy minden afgánnak joga van az oktatáshoz."

Mély aggodalmának adott hangot helyi idő szerint vasárnap éjjel az ENSZ Biztonsági Tanácsa amiatt, hogy az Afganisztánt irányító vallási szélsőséges tálibok megtiltották a lányoknak, hogy középiskolába járjanak. A testület egyúttal felszólította a fundamentalistákat, hogy változtassák meg döntésüket.

"A Biztonsági Tanács tagjai megerősítik, hogy minden afgánnak joga van az oktatáshoz, a lányoknak is" - szögezi le a világszervezet legnagyobb hatalmú testülete közleményében. A BT megbízta Deborah Lyonst, az ENSZ afganisztáni különmegbízottját, hogy vegye fel a kapcsolatot az afgán hatóságokkal és az érintettekkel, és készítsen jelentést arról, hogy milyen haladást sikerül elérni a kérdésben.

A tálibok a múlt héten jelentették be, hogy korábbi nyilatkozatukkal ellentétben mégsem nyitják meg a középiskolákat a lányok előtt, amíg nem készül terv a középiskolás korú lányok oktatására "az iszlám előírásaival összhangban".

A döntés miatt az Egyesült Államok azonnal lemondta a katari Dohába tervezett, gazdasági témájú egyeztetéseket a tálibokkal.

A tálibok 2021 augusztusában vették át a hatalmat Afganisztánban; pár nap alatt az egész országot sikerült lerohanniuk, miután a nemzetközi erők elhagyták Afganisztánt.

Címlapról ajánljuk
NIS – Hortay Olivér: az olajpiacon is felértékelődhet Magyarország pozíciója

NIS – Hortay Olivér: az olajpiacon is felértékelődhet Magyarország pozíciója

Közel két hónapos szünetet követően vasárnap újrakezdte a termelést a pancsovai kőolajfinomító. A hír azért is érdekes, mert a hírek szerint ebben nagy érdekeltsége lehet a magyar olajtársaságnak is, sőt, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter nyilatkozatai alapján okkal számíthatunk arra, hogy a Mol többségi tulajdonrészt vásárol a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban (NIS). Ennek részleteiről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia és klímapolitikai üzletágának vezetőjét kérdeztük.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Grönland miatt fenyegetőzik Trump, nagy reakciók a tőzsdéken

Grönland miatt fenyegetőzik Trump, nagy reakciók a tőzsdéken

Jelentős esésekkel indul a nap az európai tőzsdéken, miután hétvégén Donald Trump vámokkal fenyegette meg azokat az európai országokat, amelyek az útjába állnak Grönland megszerzésében. A német és a francia tőzsde 1 százalék feletti csökkenéssel nyitott és az ázsiai részvénypiacokon is többségében eséseket látni, itt egy kínai GDP-adat is mozgatta a hangulatot. A kockázatkerülés érződik a nyersanyagpiacokon és a kriptovalutáknál is, az arany és az ezüst új csúcsra ment, a bitcoin és az ether viszont jelentősebb esést mutat. Az amerikai tőzsdéken ma nincs kereskedés Martin Luther King napja miatt, így innen nem érkezik ma iránymutatás. A héten a viág szeme Davoson van, ma kezdődik a Világgazdasági Fórum.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×