eur:
411.24
usd:
392.67
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
3D Rendering jet engine, close-up view jet engine blades. Blue tint
Nyitókép: Rost-9D/Getty Images

NATO-főtitkár: a repüléstilalmi zóna kialakítása totális háborúhoz vezethetne

Jens Stoltenberg Brüsszelben, az észak-atlanti szövetség rendkívüli csúcstalálkozójára érkezve osztotta meg gondolatait a sajtóval csütörtökön.

Jens Stoltenberg hangsúlyozta, a repüléstilalmi zóna az orosz légvédelmi rendszer határozott támadását, az orosz harci gépek lelövését jelentené Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna területén. Ez teljes értékű háború kitörését jelentené Oroszország és a NATO között, ami még több halált, szenvedést és pusztítást okozna – húzta alá.

„Felelősségünk ugyanakkor, hogy a háború ne terjedjen az ukrán határon túlra” – fogalmazott a főtitkár.

Azt is megismételte, hogy a NATO nem küld csapatokat vagy repülőgépeket Ukrajnába, mert el akarja kerülni a konfliktus elmérgesedését.

Jens Stoltenberg a fentieken túl kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök nagy hibát követett el azzal, hogy háborút indított egy önálló és független nemzet ellen. A háború új biztonsági környezetet hozott létre, ez indokolja, hogy a szövetség tagországainak vezetői a csúcstalálkozó alkalmával a NATO keleti régiójának védelmének megerősítéséről dönthetnek. Ez azt jelenti, hogy a NATO új harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába.

A NATO azért erősíti meg keleti szárnyát, hogy képes legyen bármilyen biztonsági fenyegetésre azonnal válaszolni, és hogy szavatolja minden tagországának védelmét és biztonságát bármilyen fenyegetéssel szemben – emelte ki.

Kérdésre válaszolva közölte, vegyi fegyverek alkalmazása alapvetően változtatná meg a konfliktus természetét. A nemzetközi jog nyilvánvaló megsértését jelentené, széles körű és súlyos következményekkel járna. Vegyi fegyverek használata az ukrajnai háborúban szennyeződést okozhat a NATO területén is – figyelmeztetett.

Közölte: a szövetségesek növelik védelmi kiadásaikat, jelenleg azonban még többet kell fektetni a biztonságba azért, hogy a NATO teljesíteni tudja vállalt kötelezettségeit.

Stoltenberg megerősítette továbbá, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videokapcsolaton keresztül részt vesz a csütörtöki rendkívüli NATO-csúcstalálkozón.

Egybevág a magyar állásponttal

Az Ukrajna feletti légtérzár légi háborút jelentene az észak-atlanti szövetség (NATO) és Oroszország között – ismételte meg a magyar külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben, az észak-atlanti szövetség rendkívüli csúcstalálkozójára érkezve csütörtökön.

Szijjártó Péter szerdán Genfben hasonlóképp nyilatkozott, arra is kitérve, hogy a „békefenntartónak nevezett szárazföldi csapatok küldése is problémás béke híján”. „Mindezek új dimenziót nyitnak a háború tovább terjedésének kockázata tekintetében” – fogalmazott.

A tárcavető csütörtökökön magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta azt is, hogy: az Oroszország és a NATO közötti háborút mindenképpen el kell kerülni.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, valamint a megújuló energiát termelők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×