Jens Stoltenberg hangsúlyozta, a repüléstilalmi zóna az orosz légvédelmi rendszer határozott támadását, az orosz harci gépek lelövését jelentené Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna területén. Ez teljes értékű háború kitörését jelentené Oroszország és a NATO között, ami még több halált, szenvedést és pusztítást okozna – húzta alá.

„Felelősségünk ugyanakkor, hogy a háború ne terjedjen az ukrán határon túlra” – fogalmazott a főtitkár.

Azt is megismételte, hogy a NATO nem küld csapatokat vagy repülőgépeket Ukrajnába, mert el akarja kerülni a konfliktus elmérgesedését.

Jens Stoltenberg a fentieken túl kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök nagy hibát követett el azzal, hogy háborút indított egy önálló és független nemzet ellen. A háború új biztonsági környezetet hozott létre, ez indokolja, hogy a szövetség tagországainak vezetői a csúcstalálkozó alkalmával a NATO keleti régiójának védelmének megerősítéséről dönthetnek. Ez azt jelenti, hogy a NATO új harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába.

A NATO azért erősíti meg keleti szárnyát, hogy képes legyen bármilyen biztonsági fenyegetésre azonnal válaszolni, és hogy szavatolja minden tagországának védelmét és biztonságát bármilyen fenyegetéssel szemben – emelte ki.

Kérdésre válaszolva közölte, vegyi fegyverek alkalmazása alapvetően változtatná meg a konfliktus természetét. A nemzetközi jog nyilvánvaló megsértését jelentené, széles körű és súlyos következményekkel járna. Vegyi fegyverek használata az ukrajnai háborúban szennyeződést okozhat a NATO területén is – figyelmeztetett.

Közölte: a szövetségesek növelik védelmi kiadásaikat, jelenleg azonban még többet kell fektetni a biztonságba azért, hogy a NATO teljesíteni tudja vállalt kötelezettségeit.

Stoltenberg megerősítette továbbá, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videokapcsolaton keresztül részt vesz a csütörtöki rendkívüli NATO-csúcstalálkozón.

Egybevág a magyar állásponttal

Az Ukrajna feletti légtérzár légi háborút jelentene az észak-atlanti szövetség (NATO) és Oroszország között – ismételte meg a magyar külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben, az észak-atlanti szövetség rendkívüli csúcstalálkozójára érkezve csütörtökön.

Szijjártó Péter szerdán Genfben hasonlóképp nyilatkozott, arra is kitérve, hogy a „békefenntartónak nevezett szárazföldi csapatok küldése is problémás béke híján”. „Mindezek új dimenziót nyitnak a háború tovább terjedésének kockázata tekintetében” – fogalmazott.

A tárcavető csütörtökökön magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta azt is, hogy: az Oroszország és a NATO közötti háborút mindenképpen el kell kerülni.