Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Joe Biden amerikai elnök a koronavírus elleni védettséghez szükséges oltási kampányról beszél a washingtoni Fehér Ház keleti termében 2021. augusztus 18-án. A szakemberek azt javasolják, hogy a Pfizer-BioNTech és a Moderna gyógyszeripari vállalatok által gyártott koronavírus elleni vakcinákkal beoltott emberek az emlékeztető oltást nyolc hónappal a második dózis felvétele után kapják meg. Az emlékeztető oltások beadása szeptember 20-án kezdődhet az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/EPA/Shawn Thew

Egy felmérés szerint csökken Joe Biden támogatottsága a demokraták között

Tíz szavazóból hat nem támogatná Joe Biden jelenlegi amerikai elnököt, ha ma lenne a 2024-es elnökválasztás - ez derül ki a Fox News amerikai hírcsatorna vasárnap közzétett országos felméréséből.

Bidenről hivatalban töltött századik napja idején, tavaly áprilisban még a megkérdezettek 54 százaléka gondolta úgy, hogy jól végzi a munkáját, majd novemberre ugyanez a mutató 44 százalékra esett vissza - írta a lap. Jelenleg a válaszadók 47 százaléka gondolja úgy, hogy az elnök alkalmas a feladatára, 52 százalék szerint viszont nem tekinti annak.

A Fox News elemzése szerint Biden első hivatali évének végén "a gazdasági helyzet miatti aggodalom nagyobb, mint egy évvel ezelőtt, és sokan úgy érzik, hogy a járványt egyáltalán nem tartják ellenőrzés alatt".

A felmérésből az is kiderült, hogy az elnök támogatottságának - tavaly április óta tapasztalható - jelentős csökkenése szinte kizárólag annak tudható be, hogy a demokrata szavazók körében jelentősen csökkent Biden támogatottsága. Míg áprilisban a baloldali szimpatizánsok 95 százaléka pozitívan ítélte meg az elnök munkáját, addig mostanra ez a mutató 85 százalékra esett vissza. Ugyanebben az időszakban a magukat republikánusoknak és függetleneknek vallók véleménye mindössze egy-két százalékpontot változott.

A Fox News beszámolója szerint a 2021 eleji 34 százalékhoz képest most a megkérdezettek 52 százaléka elégedetlen azzal, ahogyan a kormány a világjárvány jelentette kihívásokat kezeli. Ennél is rosszabb az amerikaiak véleménye az Egyesült Államok külpolitikájáról (54 százalék elégedetlen), a gazdasági helyzet alakulásáról (58 százalék elégedetlen), és a határbiztonsági kérdésekről (59 százalék elégedetlen).

A statisztikák szerint Biden jelenlegi újraválasztási kilátásai kisebbek, mint elődjeinek, Donald Trump, illetve Barack Obama volt elnököknek valaha is voltak. Míg jelenleg a megkérdezettek 60 százaléka mondta azt az elnökről, hogy nem választaná újra, addig Obama esetében a legmagasabb "valaki másra szavaznék"-mutató 54 százalék (2010. szeptember), Trump elnöksége idején pedig 56 százalék volt (2018. január).

A közvélemény-kutatás szerint Kamala Harris amerikai alelnök megítélése valamivel még rosszabb, mint Bidené, ugyanis a megkérdezettek mindössze 43 százaléka gondolja úgy, hogy jól végzi a munkáját, 54 százalékuk szerint viszont rosszul.

A 2022. január 16. és 19. között, egy demokrata (Beacon Research) és egy republikánus (Shaw & Company Research) közvélemény-kutató vállalat közös irányítása alatt készült felmérés során országszerte 1001 regisztrált szavazót kerestek fel a kérdésekkel, akiket véletlenszerűen választottak ki.

Címlapról ajánljuk
Beütött a pártundor Gárdonyban

Beütött a pártundor Gárdonyban

A Fejér megyei Gárdony 2. számú egyéni választókerületében a 2024-es választáson szerzett mandátumot Dávid Zoltán (független), de a képviselő augusztus 1-jei hatállyal lemondott tisztségéről. Az időközi választáson egy jelölt indul, Tátrai Andrea Monika (A Velencei-tó Információs Társadalmáért Egyesület). A névjegyzékben több mint 1100-an szerepelnek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×