Infostart.hu
eur:
388.7
usd:
334.87
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Joe Biden amerikai elnök a koronavírus elleni védettséghez szükséges oltási kampányról beszél a washingtoni Fehér Ház keleti termében 2021. augusztus 18-án. A szakemberek azt javasolják, hogy a Pfizer-BioNTech és a Moderna gyógyszeripari vállalatok által gyártott koronavírus elleni vakcinákkal beoltott emberek az emlékeztető oltást nyolc hónappal a második dózis felvétele után kapják meg. Az emlékeztető oltások beadása szeptember 20-án kezdődhet az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/EPA/Shawn Thew

Egy felmérés szerint csökken Joe Biden támogatottsága a demokraták között

Tíz szavazóból hat nem támogatná Joe Biden jelenlegi amerikai elnököt, ha ma lenne a 2024-es elnökválasztás - ez derül ki a Fox News amerikai hírcsatorna vasárnap közzétett országos felméréséből.

Bidenről hivatalban töltött századik napja idején, tavaly áprilisban még a megkérdezettek 54 százaléka gondolta úgy, hogy jól végzi a munkáját, majd novemberre ugyanez a mutató 44 százalékra esett vissza - írta a lap. Jelenleg a válaszadók 47 százaléka gondolja úgy, hogy az elnök alkalmas a feladatára, 52 százalék szerint viszont nem tekinti annak.

A Fox News elemzése szerint Biden első hivatali évének végén "a gazdasági helyzet miatti aggodalom nagyobb, mint egy évvel ezelőtt, és sokan úgy érzik, hogy a járványt egyáltalán nem tartják ellenőrzés alatt".

A felmérésből az is kiderült, hogy az elnök támogatottságának - tavaly április óta tapasztalható - jelentős csökkenése szinte kizárólag annak tudható be, hogy a demokrata szavazók körében jelentősen csökkent Biden támogatottsága. Míg áprilisban a baloldali szimpatizánsok 95 százaléka pozitívan ítélte meg az elnök munkáját, addig mostanra ez a mutató 85 százalékra esett vissza. Ugyanebben az időszakban a magukat republikánusoknak és függetleneknek vallók véleménye mindössze egy-két százalékpontot változott.

A Fox News beszámolója szerint a 2021 eleji 34 százalékhoz képest most a megkérdezettek 52 százaléka elégedetlen azzal, ahogyan a kormány a világjárvány jelentette kihívásokat kezeli. Ennél is rosszabb az amerikaiak véleménye az Egyesült Államok külpolitikájáról (54 százalék elégedetlen), a gazdasági helyzet alakulásáról (58 százalék elégedetlen), és a határbiztonsági kérdésekről (59 százalék elégedetlen).

A statisztikák szerint Biden jelenlegi újraválasztási kilátásai kisebbek, mint elődjeinek, Donald Trump, illetve Barack Obama volt elnököknek valaha is voltak. Míg jelenleg a megkérdezettek 60 százaléka mondta azt az elnökről, hogy nem választaná újra, addig Obama esetében a legmagasabb "valaki másra szavaznék"-mutató 54 százalék (2010. szeptember), Trump elnöksége idején pedig 56 százalék volt (2018. január).

A közvélemény-kutatás szerint Kamala Harris amerikai alelnök megítélése valamivel még rosszabb, mint Bidené, ugyanis a megkérdezettek mindössze 43 százaléka gondolja úgy, hogy jól végzi a munkáját, 54 százalékuk szerint viszont rosszul.

A 2022. január 16. és 19. között, egy demokrata (Beacon Research) és egy republikánus (Shaw & Company Research) közvélemény-kutató vállalat közös irányítása alatt készült felmérés során országszerte 1001 regisztrált szavazót kerestek fel a kérdésekkel, akiket véletlenszerűen választottak ki.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×