eur:
411.2
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Europe blue banner and yellow stars with European Union map inside
Nyitókép: titoOnz/Getty Images

Itt a brüsszeli javaslat a multik minimumadójára

Az adókulcs 15 százalék lehet, most a gyakorlati szabályokról adtak ki irányelvet.

Az Európai Bizottság olyan irányelvre tett javaslatot, amely minimális tényleges adókulcsot ír elő a nagy multinacionális csoportok globális tevékenységei számára - közölte a brüsszeli testület.

A javaslat eleget tesz az EU azon kötelezettségvállalásának, hogy rendkívül gyorsan, az elsők között hajtja végre a globális adóreformról szóló közelmúltbeli OECD-megállapodást, amelynek célja a nemzetközi társaságiadó-keret méltányosságának, átláthatóságának és stabilitásának biztosítása.

Az irányelvtervezet meghatározza továbbá, hogy miként fogják alkalmazni a gyakorlatban a - 137 ország által elfogadott - 15 százalékos tényleges adókulcs elvét az EU-ban, és közös szabályokat tartalmaz a tényleges adókulcs kiszámítására vonatkozóan, hogy azt az unióban megfelelően és következetesen alkalmazzák.

Az uniós társaságiadó-minimumról szóló jogszabály minden olyan, az EU-ban székhellyel rendelkező vállalatra vonatkozik majd, amelynek összesített éves bevétele eléri a 750 millió eurót.

A globális megállapodással összhangban a javaslat bizonyos kivételekről is rendelkezik. A tényleges gazdasági tevékenységet folytató csoportokra gyakorolt hatás csökkentése érdekében a vállalkozások kizárhatnak az adózásból egy, a tárgyi eszközök értéke 5 százalékának, illetve a bérjegyzék 5 százalékának megfelelő jövedelmet.

A szabályok a nyereség minimális összegeinek kizárásáról is rendelkeznek annak érdekében, hogy alacsony kockázatú helyzetekben csökkenjenek a szabályozásból eredő terhek. Ez azt jelenti, hogy ha egy multinacionális csoport átlagos nyeresége és bevétele nem ér el bizonyos minimális küszöbértékeket, akkor ezt a jövedelmet nem veszik figyelembe a ráta kiszámításakor.

Az Európai Bizottság szerdán kezdeményezést terjesztett elő a fedőcégek helytelen adózási célokra felhasználása elleni küzdelem érdekében.

Noha a fedőcégek vagy postafiókcégek hasznos kereskedelmi és üzleti funkciókat tölthetnek be, egyes nemzetközi csoportok, sőt magánszemélyek is visszaélnek velük agresszív adótervezés vagy adókijátszás céljából. Egyes vállalkozások olyan fedőcégek felé irányítják a tőkemozgásokat, ahol nincs, vagy nagyon alacsony az adó, vagy ahol az adók könnyen kijátszhatók.

A szerdai javaslattal a bizottság azt kívánja biztosítani, hogy az Európai Unióban működő, gazdasági tevékenységet egyáltalán nem vagy csak minimális mértékben folytató jogalanyok ne részesülhessenek adókedvezményekben, és ne rójanak pénzügyi terhet az adófizetőkre. A javaslatnak a tagállamok általi elfogadását követően 2024. január 1-jén kell hatályba lépnie.

Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×