Infostart.hu
eur:
384.99
usd:
329.48
bux:
116401.67
2026. január 7. szerda Attila, Ramóna
A NATO által közreadott képen Jens Stoltenberg NATO-főtitkár megnyitja a NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos, videokonferencia keretében megrendezett ülését Brüsszelben 2020. december 1-jén. Stoltenberg kijelentette, hogy nem engedhető meg, hogy a világ az atomtöltetek számát szabályozó megállapodás nélkül maradjon, ezért a NATO és tagállamai elkötelezettek a globális fegyverzetellenőrzés és a leszerelés, ezzel összefüggésben pedig egy átfogóbb fegyverzet-ellenőrzési rendszer kidolgozása mellett.
Nyitókép: MTI/NATO/EPA

A NATO-főtitkár súlyos következményeket helyezett kilátásba Oroszország számára

Arra az esetre, ha az erőszakot alkalmaz Ukrajna ellen.

Oroszországnak súlyos politikai és gazdasági következményekkel kell szembenéznie, amennyiben katonai erőszakot alkalmaz Ukrajna ellen - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán, a szövetségi tagországok külügyminisztereinek rigai találkozóján.

A lett fővárosban tartott kétnapos tanácskozót lezárva, Stoltenberg hangsúlyozta: az orosz vezetés továbbra is folytatja agresszív és destabilizáló akcióit szomszédjai ellen, és nagymértékű katonai csapatösszevonásokat hajt végre az ukrán határon. Mint mondta, a lehetőségek széles skálája áll a NATO rendelkezésére - többek között gazdasági és pénzügyi szankciók, politikai korlátozások -, hogy fellépjen Oroszországgal szemben, ha még egyszer erőszakot alkalmaz, egy független szuverén állam, Ukrajna ellen.

"2014-ben Moszkva törvénytelenül annektálta a Krím-félszigetet, és ezzel kollektív védelmünk hidegháború óta legmagasabb fokú megerősítését aktiválta" - tette hozzá.

Stoltenberg a Reuters brit hírügynökségnek adott sajtónyilatkozatában ugyanakkor elmondta: Oroszországnak megvan a lehetősége, hogy párbeszédet folytasson.

A főtitkár visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a NATO a Fekete-tengeren folytatott hadgyakorlataival provokálja Oroszországot, a moszkvai vezetést viszont azzal vádolta meg, hogy a hadgyakorlatokat ürügyként használja fel más országok megtámadására.

Címlapról ajánljuk
Hóhelyzeti tapasztalatok – Nyomatékos kérései vannak a lakosságtól az operatív törzsnek

Hóhelyzeti tapasztalatok – Nyomatékos kérései vannak a lakosságtól az operatív törzsnek

A hóhelyzettel foglalkozó operatív törzs ülése után Mukics Dániel tűzoltó alezredes, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője számolt be az országos helyzetről és kérte a lakosságot néhány dologra az elmúlt 24 óra tapasztalatai alapján.
Donald Trump elképesztó katonai akciója: levágták a kígyó fejét, de mire megy ki a játék?

Donald Trump elképesztó katonai akciója: levágták a kígyó fejét, de mire megy ki a játék?

Az Egyesült Államok hadereje január 3-án, szombat hajnalban egy 150 repülőgépet igénybe vevő katonai akció keretében behatolt Venezuela területére, majd elfogta a dél-amerikai országot vezető Nicolás Maduro elnököt és feleségét. A Maduro házaspárt az Egyesült Államokba szállították, ahol „narkóterrorizmussal”, drogcsempészettel és fegyverbirtoklással összefüggő vádakkal néznek szembe. Maduro hétfőn ártatlannak vallotta magát, mondván, „becsületteljes ember”. Habár a hadművelet előtt Washingtonban rezsimváltó háborúról sugdolóztak, és Donald Trump vasárnap arról beszélt, hogy az USA átvette az irányítást Venezuela felett, mégis Maduro alelnökét, Delcy Rodríguezt iktatták be utódjának. A Nyugat által illegitimnek aposztrofált Maduro tehát ment, de a rezsimjéből látszólag minden más megmaradt – miközben a diadalittas Trump más országokat is beavatkozással fenyegetett meg. De miért döntött Trump a venezuelai elnök ily módú eltávolítása mellett?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×