INFORÁDIÓ
2022. január 29. szombat
Adél

migráció

határkerítés

fehéroroszország

eu

gyévai zoltán

GRODNO REGION, BELARUS - NOVEMBER 10, 2021: Migrants are seen at a tent camp on the Belarusian-Polish border. According to the Polish Border Guard, several thousand migrants have been approaching the Polish border since November 8, 2021. Since the start of 2021, over 30 thousand migrants have attempted to cross the Belarusian-Polish border. Poland has declared a state of emergency in the regions bordering Belarus. Leonid Shcheglov/BelTA/TASS (Photo by Leonid Shcheglov\TASS via Getty Images)

Kerítésépítés: a magyarok miatt nem állja az EU a litvánok és a lengyelek költségeit sem

Több szempontból is különbözik a mostani migrációs válság a 2015-östől, de abban segíthet, hogy a keleti országokat összehozza, és közösen talán eljuthatnak az új, közös szabályozásig – véli Gyévai Zoltán, az EU Monitor főszerkesztője.

Sok szempontból különbözik a 2015-östől a most a fehérorosz határon kialakuló migrációs válság – emelte ki Gyévai Zoltán az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában. Az egyik eltérés a tömeg méretében van, most pár ezer ember jelent meg az unió határán, akkor csaknem egymillió ember hömpölygött végig Európán. A második különbség, hogy akkor egy konkrét háborús cselekmény váltotta ki a migrációs hullámot, Szíriában volt háború, nem is akármilyen, most viszont többségében irakiak jelentek meg, ott pedig nincs háború, és a migránsok nagy része nem is lenne jogosult menekültstátusra.

"Ezek az emberek azért vannak ott, mert Aljakszandr Lukasenko belorusz elnök, ki tudja kinek a segítségével – a lengyel miniszterelnök azt mondta, hogy egyértelműen Oroszország keze van a dologban –, gyakorlatilag

hibrid hadviselésbe kezdett az Európai Unióval szemben"

– mondta az EU Monitor főszerkesztője.

Nagy távolságról érkeznek a migránsok, és más, szomszédos országokban, így Oroszországban vagy Ukrajnában nem jelentek meg, így nagy a gyanú, hogy repülővel szállítják őket Fehéroroszországba. Emiatt gyanúba keveredett a Turkish Arilines és az az Aeroflot is, az Európai Unió különböző intézményei vizsgálatot folytatnak, nyomon követik a repülőgépeknek az útját, hogy például milyen sűrűséggel repkedtek az elmúlt időszakban – emlékeztetett Gyévai Zoltán.

Az érintett uniós tagállamok közül Litvánia és Lengyelország különböző hozzáállást tanúsít. A litvánok rögtön megkeresték a Frontexet, amelyek egyébként a központja éppen Varsóban van, hogy bocsásson rendelkezésükre megfelelő technikát, embereket, és kerítésépítésbe is kezdtek, míg a lengyelek az utóbbi megoldást választották. Mindkét ország kérte a költségei megtérítését, de a szakértő szerint erre nincs sok esély, mert Brüsszel még annak idején a magyar kerítésépítés kapcsán elfoglalt egy pozíciót, amiből most nem nagyon tud kihátrálni, és ezért ezt nem akarja finanszírozni.

"Ami gyengíti az Európai Unió reakcióját, hogy a mai napig nincsenek egységes migrációs és menekültügyi szabályok.

Az asztalon van egy terv, amiről a tárgyalások helyben topognak, viszont a régi rendszerről mindenki tudja, hogy már nem működőképes, ezer sebből vérzik, a valóság elszakadt a szabálykönyvtől, viszont nincs új szabálykönyv. Ezért ez a keleti végeken jelentkező migrációs válság azért érdekes, mert bizonyos szempontból érzékenyítheti, közelebb hozhatja a keleti országokat is ahhoz, hogy nagyobb hajlandóságot mutassanak a közös megoldás iránt" – értékelt Gyévai Zoltán.

A témáról bővebben is szó lesz az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában szerda este 7 órától.

Nyitókép: Leonid Shcheglov\TASS via Getty Images

Kapcsolódó hang

Fehérorosz menekültválság – Gyévai Zoltán
 
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018