Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Nyitókép: Facebook/Szijjártó Péter

Szijjártó Péter: jó lenne az emberi jogi tanmeséket most már végre hagyni

Tádzsikisztánból üzent Brüsszelbe a magyar külgazdasági és külügyminiszter.

Itt az ideje, hogy Brüsszelben is észre vegyék: Európa Biztonsága ma Közép-Ázsiában kezdődik, hiszen naponta 30-35 ezer migráns hagyja el Afganisztánt - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter a Sirojiddin Muhriddin tádzsik külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján Dusanbéban.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, ha a térség államai úgy döntenek, hogy megnyitják a határaikat és átengedik a migránsokat, akkor egy olyan migrációs hullámmal szembesül Európa, amely sokkal nagyobb lesz még a 2015-ben tapasztaltnál is.

"Ezért jó lenne az emberi jogi tanmeséket most már végre hagyni, és valódi támogatást kellene biztosítani az Afganisztánnal határos országoknak ahhoz, hogy meg tudják védeni a saját határaikat. Azt javasoljuk, hogy az eddig az erre a célra szánt 20 millió eurót legalábbis duplázza meg az Európai Unió, és minél gyorsabban adjuk oda ezt a támogatást a térség országainak" - fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.

A pénzt gyorsan, hónapokon belül kell adni

- tette hozzá.

Úgy folytatta, Tádzsikisztán 1344 kilométernyi határt véd Afganisztánnal szemben, és itt lenne az ideje, hogy az Európai Unió tényleges támogatást nyújtson a határvédelem sikeréhez.

"Hálásak lehetünk a tádzsikoknak, hogy a nemzetközi szervezetek és a mindenfajta NGO-k nyomásgyakorlása ellenére is zárva tartja a határát, ha nem így tettek volna, akkor már sok százezer migráns kopogtatna a nyugat-balkáni útvonalon Magyarország déli határánál" - hívta fel a figyelmet, hozzátéve, itt az ideje, hogy Európa, Brüsszel és az NGO-k végre megértsék, hogy a határvédelem nem emberi jogi, hanem biztonsági kérdés.

Hozzátette, ha az előbb említett álláspont nem válik uralkodóvá, akkor az európai biztonság nagyon komoly kihívások elé néz.

Szijjártó Péter a rendezvényen elmondta azt is,

Európában most "lélegzetvisszafojtva" figyelik a közép-ázsiai eseményeket,

hiszen a 20 éves kudarcos nemzetközi szerepvállalás hatásai Afganisztánban ma már világosak, miközben a regionális és az Európai Uniót érő hatások ereje egyelőre megjósolhatatlan.

Kiemelte, az európai és a globális biztonság szempontjából fontos, hogy az afganisztáni események ne destabilizálják Közép-Ázsiát, hogy a térség ne váljon a terrorizmus "foglyává", és ne induljon újabb tömeges migrációs hullám.

"Sajnos, azt kell mondanom önöknek, hogy a kudarcos szerepvállalás vége óta Brüsszelben hibát hibára halmoznak, a felelőtlen európai nyilatkozatok egyértelműen meghívásként fordítódnak le az afgán emberek fejében" - hangsúlyozta a tárcavezető, hozzátéve, hogy Brüsszel még most is napirenden tartja különböző formákban a kötelező letelepítési kvóták ügyét, ami a legnagyobb meghívó erő a migránsoknak.

Ráadásul teljesen figyelmen kívül akarták hagyni az Afganisztán körüli országok véleményét ebben a kérdésben - jelezte Szijjártó Péter. Hangsúlyozta, gyors és alapvető változásokra van szükség az európai migrációs és regionális politikában ahhoz, hogy ne induljanak el újabb migrációs hullámok a térségből.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×