Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Nyitókép: Facebook/Szijjártó Péter

Szijjártó Péter: jó lenne az emberi jogi tanmeséket most már végre hagyni

Tádzsikisztánból üzent Brüsszelbe a magyar külgazdasági és külügyminiszter.

Itt az ideje, hogy Brüsszelben is észre vegyék: Európa Biztonsága ma Közép-Ázsiában kezdődik, hiszen naponta 30-35 ezer migráns hagyja el Afganisztánt - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter a Sirojiddin Muhriddin tádzsik külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján Dusanbéban.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, ha a térség államai úgy döntenek, hogy megnyitják a határaikat és átengedik a migránsokat, akkor egy olyan migrációs hullámmal szembesül Európa, amely sokkal nagyobb lesz még a 2015-ben tapasztaltnál is.

"Ezért jó lenne az emberi jogi tanmeséket most már végre hagyni, és valódi támogatást kellene biztosítani az Afganisztánnal határos országoknak ahhoz, hogy meg tudják védeni a saját határaikat. Azt javasoljuk, hogy az eddig az erre a célra szánt 20 millió eurót legalábbis duplázza meg az Európai Unió, és minél gyorsabban adjuk oda ezt a támogatást a térség országainak" - fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.

A pénzt gyorsan, hónapokon belül kell adni

- tette hozzá.

Úgy folytatta, Tádzsikisztán 1344 kilométernyi határt véd Afganisztánnal szemben, és itt lenne az ideje, hogy az Európai Unió tényleges támogatást nyújtson a határvédelem sikeréhez.

"Hálásak lehetünk a tádzsikoknak, hogy a nemzetközi szervezetek és a mindenfajta NGO-k nyomásgyakorlása ellenére is zárva tartja a határát, ha nem így tettek volna, akkor már sok százezer migráns kopogtatna a nyugat-balkáni útvonalon Magyarország déli határánál" - hívta fel a figyelmet, hozzátéve, itt az ideje, hogy Európa, Brüsszel és az NGO-k végre megértsék, hogy a határvédelem nem emberi jogi, hanem biztonsági kérdés.

Hozzátette, ha az előbb említett álláspont nem válik uralkodóvá, akkor az európai biztonság nagyon komoly kihívások elé néz.

Szijjártó Péter a rendezvényen elmondta azt is,

Európában most "lélegzetvisszafojtva" figyelik a közép-ázsiai eseményeket,

hiszen a 20 éves kudarcos nemzetközi szerepvállalás hatásai Afganisztánban ma már világosak, miközben a regionális és az Európai Uniót érő hatások ereje egyelőre megjósolhatatlan.

Kiemelte, az európai és a globális biztonság szempontjából fontos, hogy az afganisztáni események ne destabilizálják Közép-Ázsiát, hogy a térség ne váljon a terrorizmus "foglyává", és ne induljon újabb tömeges migrációs hullám.

"Sajnos, azt kell mondanom önöknek, hogy a kudarcos szerepvállalás vége óta Brüsszelben hibát hibára halmoznak, a felelőtlen európai nyilatkozatok egyértelműen meghívásként fordítódnak le az afgán emberek fejében" - hangsúlyozta a tárcavezető, hozzátéve, hogy Brüsszel még most is napirenden tartja különböző formákban a kötelező letelepítési kvóták ügyét, ami a legnagyobb meghívó erő a migránsoknak.

Ráadásul teljesen figyelmen kívül akarták hagyni az Afganisztán körüli országok véleményét ebben a kérdésben - jelezte Szijjártó Péter. Hangsúlyozta, gyors és alapvető változásokra van szükség az európai migrációs és regionális politikában ahhoz, hogy ne induljanak el újabb migrációs hullámok a térségből.

Címlapról ajánljuk
Klímaküzdelem – Szép lassan szembefordult az olajországokkal Kína

Klímaküzdelem – Szép lassan szembefordult az olajországokkal Kína

Az olajországok ismét lefékezték az ENSZ klímatárgyalásait – eről beszélt az Inforádióban Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center társalapítója, senior klímapolitikai tanácsadója. A júniusban Bonnban rendezett egyeztetéseken több kulcsfontosságú kérdésben sem született megállapodás, miközben figyelemre méltó geopolitikai változásként látszik, hogy Kína egyre inkább a nemzetközi klímaegyüttműködés fenntartása mellett lép fel.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Vitézy Dávid közlekedési és beruházás miniszter Facebook-videóban számolt be róla, hogy a kormány elkezdte a korábban megkötött autópálya-koncesszió átvilágátását. A miniszter elmondta, hogy a 35 évre megkötött, 24 ezer milliárdos szerződésből az elmúlt négy évben 1024 milliárd forintot fizettek ki a koncesszornak. Magyar Péter miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy a Tisza-kormány nevében benyújtja az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslat 12 pontot tartalmaz, köztük a képviselők háromciklusos időkorlátját, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, valamint az Alkotmánybíróság függetlenségének erősítését. A módosítás emellett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt hozna létre, csökkentené a sarkalatos törvények számát, és visszanevezné a vármegyéket megyékre. Cikkünk folyamatosan frissül a kormány legfrissebb döntéseivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×