Az utóbbi lehetőségét Clément Beaune francia európai ügyi államtitkár vetette fel egy rádiónyilatkozatban, amelyről utóbb aztán beszámolt a brit sajtó nagy része, és utalt rá a brüsszeli média is.

Az Emmanuel Macron elnökhöz közel álló Beaune úgy vélte,

megérett az idő arra, hogy az EU komolyabb nyomást fejtsen ki a brit kormányra, és ennek egyik formája lehet például a brit Jersey-sziget francia energiaellátásának a felfüggesztése.

Jersey-re a túlnyomó többségben állami kézben lévő francia EDF vezet áramot tenger alatti kábelen keresztül. Beaune szerint egy ilyen akcióról akár napokon belül is dönthetnek, és mint fogalmazott, a lehetőséget már európai uniós kollégái előtt is ismertette.

Sajtójelentések megjegyzik, hogy az erőteljes francia fellépés mögött az északír protokoll féltésén túl közvetlen nemzetgazdasági sérelem is húzódik: a jövő évi választásra készülő francia fővárosban rendkívül rossz néven vették, hogy a Jersey-sziget térségében engedélyért folyamodó francia halászhajóknak eddig alig harmada kapott csak működési engedélyt a helyi hatóságtól.

A francia államtitkár erre is reagálva jegyezte meg, hogy Franciaország mindenképpen „megvédi érdekeit”. „Illemtudóan és diplomatikusan” teszi, amíg módja van rá, de drasztikusabb intézkedések meghozatalától sem riad vissza – tette hozzá.

Lord Frost eközben

a Konzervatív Párt manchesteri konferenciáján arról beszélt, hogy az EU-brit megállapodáshoz tartozó északír-jegyzőkönyv „egyszerűen nem működik”,

és hogy „az egész hamarabb szétesik, mint attól féltünk”, a protokoll támogatottsága egész Észak-Írországban teljesen elenyészett.

A brit kormány brexit-ügyi minisztere szerint a brit kilépési megállapodás 16. cikkének beélesítése – ami jogot ad a szerződő feleknek a megállapodás kritikusnak minősülő részétől egyoldalúan elállni – könnyen „az egyetlen lehetséges eszköz” marad arra, hogy a brit kormány „megvédje az országot, a brit népet, az ország integritását és kereskedelmi rendszerét, valamint társadalmi békéjét”.

Lord Frost ugyanakkor úgy vélte „hogy még talán van esély” megállapodásra jutni, most úgymond minden azon múlik, hogy az EU milyen választ ad a brit kormány július javaslatára. A brit kormány ebben kezdeményezte megint egyebek között az északír-jegyzőkönyv átfogó újratárgyalását.

Ez utóbbi kapcsán a Financial Times megjegyezte, hogy

időközben érkezett uniós részről is ellenjavaslat a brit kormánynak címezve, de a miniszter erről beszédében nem tett említést,

csupán annyit jegyzett meg, hogy „aggasztó jelzések” észlelhetők EU-oldalon, és fel kell készülni arra, hogy az uniós válasz nem lesz kielégítő.

Az elmérgesedő helyzet kapcsán a brüsszeli Politico megjegyezte, hogy a bevezetőben említett francia energiaellátási intézkedésen túl más lehetséges ellenlépések is felmerültek EU-körökben arra az esetre, ha London valóban „kihúzza a szőnyeget” a kilépési megállapodás egyik kulcsterületének tekintett északír-jegyzőkönyv alól.

A brüsszeli honlap példaként utalt arra, hogy

uniós tagállamok körében felmerült egyebek között a brit cégek felé az európai adatszolgáltatás beszüntetése,

ami nem sújtaná közvetlenül a brit lakosságot, nagyon is érzékenyen érintené viszont a brit vállalatokat.

Lord Frost mindenesetre úgy vélte manchesteri beszédében, hogy „két, maximum három héten belül” elválik, vajon úgymond „elkerülhetetlenné” válik-e a 16. cikk alkalmazása.