Infostart.hu
eur:
387.46
usd:
330.54
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Nyitókép: Pixabay

Nagy többség az uniós helyreállítási alap mellett

Ötből négy válaszadó szerint csak azoknak a tagállamoknak kellene uniós támogatásokhoz jutnia, amelyek tiszteletben tartják a jogállamiságot és a demokratikus alapelveket.

Az európaiak kedvezően ítélik meg az Európai Uniónak a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő alapját, hatvan százalékuk gondolja azt, hogy az uniós csomag segít országának leküzdeni a járvány okozta gazdasági és társadalmi károkat, arányuk Magyarországon 64 százalék - derült ki az Európai Parlament által készített Eurobarométer-felmérésből.

A felmérés azt mutatja, hogy az európaiak támogatják a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós program felhasználásának átláthatóságát és hatékony ellenőrzését. Ezzel a válaszadók 85 százaléka ért egyet, ez az arány Magyarországon 84 százalék. Az unióban a válaszadók 59 százaléka, Magyarországon 64 százaléka véli úgy, hogy a programok a jövőbeli kihívásokra is segítenek felkészülni.

A felmérés eredményei arra is utalnak, hogy számos tagállamban kétségek vetődtek fel a lakosság körében azzal kapcsolatban, hogy az adott tagállam kormánya megfelelően fogja-e felhasználni a helyreállítási alapok forrásait. Míg uniós átlagban az európaiak 45 százaléka bízik abban, hogy kormányuk jól fogja felhasználni ezeket a forrásokat, a válaszadók 41 százaléka kétségének adott hangot ezzel kapcsolatban. A források hatékony felhasználásában Luxemburgban bíznak a leginkább (74 százalék), a legkevésbé Szlovéniában (24 százalék).

Magyarországon a válaszadók 28 százaléka bízik abban, hogy a kormány megfelelően használja fel a forrásokat.

Arra a kérdésre, hogy mely szakpolitikai területekre kellene az Európai Parlamentnek hangsúlyt helyeznie, a válaszadók közül a klímaváltozást nevezték meg legtöbben (43 százalék). A második helyre a szegénység és társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem (32 százalék) került, a harmadikra a gazdaságtámogatás és a munkahelyteremtés, együtt a terrorizmus elleni küzdelemmel (31-31 százalék). Ezeket a közegészségügy, valamint a migrációs- és menekültügy követi, egyaránt 27 százalékkal.

A felmérés szerint az európaiak változatlanul egyetértenek azzal, hogy az uniós források felhasználásának legyen feltétele a jogállamiság tiszteletben tartása. Ötből négy válaszadó (81 százalék) egyetértett azzal, hogy az uniónak attól kellene függővé tennie a tagállamok számára biztosított forrásokat, hogy a kormányuk érvényt szerez-e a jogállamiságnak és a demokratikus elveknek. Magyarországon a válaszadók 77 százaléka értett egyet ezzel az állásponttal.

A megkérdezettek 53 százaléka kedvezően, 19 százalékuk kedvezőtlenül vélekedik az EU-ról, Magyarországon az uniós átlag feletti, 60 százalékos az Európai Unió pozitív megítélése.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×