Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Pixabay

Nagy többség az uniós helyreállítási alap mellett

Ötből négy válaszadó szerint csak azoknak a tagállamoknak kellene uniós támogatásokhoz jutnia, amelyek tiszteletben tartják a jogállamiságot és a demokratikus alapelveket.

Az európaiak kedvezően ítélik meg az Európai Uniónak a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő alapját, hatvan százalékuk gondolja azt, hogy az uniós csomag segít országának leküzdeni a járvány okozta gazdasági és társadalmi károkat, arányuk Magyarországon 64 százalék - derült ki az Európai Parlament által készített Eurobarométer-felmérésből.

A felmérés azt mutatja, hogy az európaiak támogatják a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós program felhasználásának átláthatóságát és hatékony ellenőrzését. Ezzel a válaszadók 85 százaléka ért egyet, ez az arány Magyarországon 84 százalék. Az unióban a válaszadók 59 százaléka, Magyarországon 64 százaléka véli úgy, hogy a programok a jövőbeli kihívásokra is segítenek felkészülni.

A felmérés eredményei arra is utalnak, hogy számos tagállamban kétségek vetődtek fel a lakosság körében azzal kapcsolatban, hogy az adott tagállam kormánya megfelelően fogja-e felhasználni a helyreállítási alapok forrásait. Míg uniós átlagban az európaiak 45 százaléka bízik abban, hogy kormányuk jól fogja felhasználni ezeket a forrásokat, a válaszadók 41 százaléka kétségének adott hangot ezzel kapcsolatban. A források hatékony felhasználásában Luxemburgban bíznak a leginkább (74 százalék), a legkevésbé Szlovéniában (24 százalék).

Magyarországon a válaszadók 28 százaléka bízik abban, hogy a kormány megfelelően használja fel a forrásokat.

Arra a kérdésre, hogy mely szakpolitikai területekre kellene az Európai Parlamentnek hangsúlyt helyeznie, a válaszadók közül a klímaváltozást nevezték meg legtöbben (43 százalék). A második helyre a szegénység és társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem (32 százalék) került, a harmadikra a gazdaságtámogatás és a munkahelyteremtés, együtt a terrorizmus elleni küzdelemmel (31-31 százalék). Ezeket a közegészségügy, valamint a migrációs- és menekültügy követi, egyaránt 27 százalékkal.

A felmérés szerint az európaiak változatlanul egyetértenek azzal, hogy az uniós források felhasználásának legyen feltétele a jogállamiság tiszteletben tartása. Ötből négy válaszadó (81 százalék) egyetértett azzal, hogy az uniónak attól kellene függővé tennie a tagállamok számára biztosított forrásokat, hogy a kormányuk érvényt szerez-e a jogállamiságnak és a demokratikus elveknek. Magyarországon a válaszadók 77 százaléka értett egyet ezzel az állásponttal.

A megkérdezettek 53 százaléka kedvezően, 19 százalékuk kedvezőtlenül vélekedik az EU-ról, Magyarországon az uniós átlag feletti, 60 százalékos az Európai Unió pozitív megítélése.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×