Rekordévet zártak az amerikai védelmi cégek, a nemzetközi fegyverkereskereskedelemben az Egyesült Államoknak meghatározó a szerepe. Ennek hátteréről Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban elmondta: évek óta zajlik a háború Ukrajnában, két éve zajlik egy nagyobb volumenű háború a Közel-Keleten, amelyek miatt a legtöbb állam sokkal többet költ a védelemre, mint eddig, új fegyvereket vásárolnak, hogy képesek legyenek megvédeni magukat.

Az amerikai fegyveripar hegemóniájához hozzájárul Donald Trump elnök is, „hiszen vele vele visszatért a tranzakcionális külpolitika, amelyben a különböző ügyleteknek, különböző kereskedelmi kapcsolatoknak nagyon nagy szerepe lehet abban, ha egy állam ki szeretné váltani az amerikai adminisztráció jóindulatát” – hangsúlyozta az elemző.

Fejlődtek a fegyvergyártó cégek is, sokkal nagyobb volumenben képesek hadieszközöket előállítani. Az említett két háború kezdeti időszakában sokkal nagyobb raktárkészettel, úgynevezett polcról levehető termékekkel rendelkeztek, ebből az európai államok azonnali fegyveréhségét ki lehetett elégíteni. Sok termékkategóriában az amerikaiak sokkal fejlettebb eszközöket képesek gyártani az európai versenytársaknál, sőt, némelyik eszköznek nincs is valódi európai alternatívája. Ilyenek az interkontinentális ballisztikus rakéták és a legfejlettebb vadászgépek is, ezeken a területeken egyértelműen az Egyesült Államok rendelkezik a legfejlettebb eszközökkel.

Mint Nagy Dávid kiemelte,

a fegyvervásárlás nagyon hosszú távú elköteleződés, ezeket a rendszereket az államok általában 10-15, vagy akár 20 évnél is hosszabb periódusokra veszik,

ezért olyan államokkal és vállalatokkal érdemes ilyen szerződéseket kötni, akik hosszútávon biztosítani tudják az utánpótlást, a karbantartást és a fejlesztéseket, és akikkel hosszú időn keresztül megmarad a jó kapcsolat. Legtöbbször a szerződési feltételek igen részletesek, pontosan le van írva, hogy milyen rendszereket, szolgáltatásokat, kiegészítő eszközöket vesz egy állam, és ezeket egy elnök hangulata vagy hasonló tényezők nem tudják befolyásolni – utalt a szakértő arra, hogy például Donald Trump amerikai vezető álláspontja, döntései sűrűbben változnak, mint egy hadiipari szerződés lejárata.

Nagy Dávid arról is beszélt, hogy nagyon hosszú folyamatok eredményeként értékesít az Egyesült Államok fegyverrendszereket, különösen a komplex rendszerek esetében van ez így. A legtöbb esetben kongresszusi jóváhagyás kell, tehát nem elég például egy elnöki rábólintás, vagy egy megegyezés például Trump és egy másik állam vezetője között. Ezt legtöbbször a kongresszuson is át kell vinni, ahol adott esetben megakaszthatják az ügyletet, olyan dolgokra hivatkozva, mint például az amerikai technológiai fölény védelme, vagy az attól való félelem, hogy egy-egy eszköz illetéktelen kézbe kerülne a vásárló fél által.

Arról a kockázatról, hogy például az ukrán frontra kerülő hadieszköz orosz kézbe kerülhet, az elemző kifejtette:

azt nagyon nehéz befolyásolni vagy korlátozni, hogy az ellenség kezébe kerüljenek bizonyos eszközök.

Ennek egyértelműen az a veszélye, hogy vissza lehet fejteni a technológiát, ami által be lehet hozni azt a hátrányt, ami most például az amerikai és az orosz rendszerek között létezik. De azt nyilván nem lehet Amerikából befolyásolni, hogy egy fronton milyen eszközt hagynak hátra az ukránok és az így ellenséges kézbe kerül-e.

Az elemző arról is beszélt, hogy létezik egy globális rangsora a védelmi ipari vállalatoknak. „Ebben az Egyesült Államok a top tízben hét-nyolc vállalattal együtt szerepel, a top három-négy vállalat egyértelműen amerikai már évek óta. Most kezdenek el felzárkózni a többiek, így bekerült a top 10-be egy kínai vállalat. A britek vannak még ott, valamint egy francia gyártó, de egyértelműen az Egyesült Államok dominálja ezt a globális rangsort, amelyet az árbevétel és felhalmozott rendelésállomány alapján határoznak meg. Jól látszik, hogy az Egyesült Államok termékeire van a legnagyobb a kereslet a világon” – mutatott rá Nagy Dávid.

Magukról a gyárakról elmondta: általában több lábon állnak, hiszen nagyon sok védelmi területen működő technológia civil területen is használható, ilyenek például a repülőgépmotorok. Például a Boeing árbevételének csak a harmada származik a védelmi területről, a nagyobbik rész inkább a civil szférából folyik be – ismertette az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.