A törvényhozási ciklus végeztével visszavonuló politikus kiemelte, hogy a választás nemcsak azért különleges, mert Németország második világháború utáni történelmében először nem indul a hivatalban lévő kancellár, hanem azért is, mert az ország jövőbeli útjáról kell dönteni.

Vagy a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek kerülnek kormányra, akik "elfogadják" az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből és nyugati baloldali tömörülések összeolvadásával létrejött Die Linke (Baloldal) támogatását, "vagy legalábbis nem zárják ki" az együttműködést velük, vagy Armin Laschet és a jobbközép CDU/CSU vezetésével alakul kormány, amely a stabilitást, megbízhatóságot, mértéktartást képviseli.

"Hazánk számára a legjobb út egy CDU/CSU vezetésű szövetségi kormány Armin Laschettel mint kancellárral" – mondta Angela Merkel, a CDU korábbi elnöke.

A kancellár az utóbbi években rendre a kormánypártok - a CDU/CSU pártszövetség és az SPD - közötti egyetértésre, a közös ügyekre helyezte a hangsúlyt parlamenti felszólalásaiban. Valószínűleg utolsó beszédében ehhez képest szokatlanul élesen bírálta az SPD kancellárjelöltjét, Olaf Scholz szövetségi pénzügyminisztert, többször kitérve a politikus egy ironikusnak szánt megjegyzésére, miszerint az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) ellen védőoltással rendelkezők "kísérleti nyulak" azok számára, akik még nem oltatták be magukat.

Angela Merkel aláhúzta, hogy az oltási kampány kezdetétől mindig minden vakcina megfelelt a gyógyszerfejlesztési előírásoknak. "Sem Olaf Scholz, sem én, és senki más sem volt kísérleti nyúl" - mondta.

Az SPD és a CDU/CSU között nagy különbség van "kőkemény gazdasági és adópolitikai ügyekben is, az ország jövőjét és a munkahelyeket érintő döntésekben"

– tette hozzá.

Ugyanakkor kiemelte a közös kormányzással elért eredményeket is, felidézve a többi között a klímaváltozás megfékezését, a koronavírus-járvány megállítását és a járvány miatt válságba került gazdaság stabilizálását szolgáló intézkedéseket.

A legutóbbi felmérések szerint az SPD a szavazatok 24-26 százalékát gyűjtheti össze, a CDU/CSU pedig 20-22 százalékos eredménnyel a második helyen végezhet. A Zöldek 17-19 százalék körül állnak. A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) a szavazatok 12-13 százalékára számíthat, a jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) a szavaztok 11 százalékát gyűjtheti össze, az SPD-től balra álló Baloldal 6 százalék körüli eredménnyel végezhet. Így az eddigi kettő helyett valószínűleg három partnerre lesz szükség parlamenti többségre támaszkodó kormány alakításához.