eur:
409.29
usd:
374.36
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Iszlamista tálib fegyveresek a kabuli repülőtér közelében őrködnek 2021. augusztus 27-én, miután az előző nap két öngyilkos merénylő pokolgépeket robantott a kabuli légi kikötőnél. A két detonáció legalább 103 embert megölt, köztük 13 amerikai katonát és az iszlamista tálib mozgalom 28 tagját. A kabuli repülőtérnél ezrek várják, hogy légi úton kimenekítsék őket az országból, miután az iszlamista tálibok elfoglalták Afganisztán csaknem egészét.
Nyitókép: MTI/AP/Wali Sabawoon

Újabb robbantásoktól tartanak Kabulban

Lesújtó hírek árnyékában indult újra a robbantások után a nyugati országok kimenekítési akciója, és Nagy-Britannia közölte: nem tudnak mindenkit elhozni, aki jogosult lenne rá.

Újabb robbantások várhatók a kabuli reptér környezetében, miközben a nyugati országok sorra fejezik be mentőakcióikat - jelentette be Ben Wallace brit védelmi miniszter pénteken.

Szemtanúk szerint pénteken újraindultak az evakuációs repülőjáratok a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtérről a mintegy 90 civil és 13 amerikai katona életét követelő, öngyilkos merénylők által elkövetett csütörtöki robbantásokat követően. Helyszíni riportok szerint a néhány órával korábban történt véres merényletek ellenére ugyanolyan hatalmas tömeg verődött össze a repülőtér mellett, mint a korábbi napokon. A repülőtértől nagyjából fél kilométerre fegyveres tálibok igyekeznek feltartóztatni a nyugtalanul várakozó embereket.

Az Egyesült Királyság tárcavezetője szerint a kabuli robbantások nem gyorsították fel a brit csapatok kivonását Afganisztánból. A reptér közelében álló Baron Hotelben található evakuációs adminisztratív központ bezárása előzetes terv szerint történt, nem a szállodánál elkövetett csütörtöki merénylet miatt.

A további robbantások jelentette fenyegetés nyilvánvalóan csak erősödni fog, ahogy a távozásunk időpontja közeleg - mondta Ben Wallace a Sky News brit televíziós csatornának.

"A történet ugyanis arról szól, hogy miközben távozunk, bizonyos csoportok, mint például az Iszlám Állam, azt fogják állítani, hogy ők űzték ki Afganisztánból az Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot" - fogalmazott.

Kabul, 2021. augusztus 27.
Sebesült afgán férfiak egy kabuli kórházban 2021. augusztus 26-án, miután két öngyilkos merénylő pokolgépeket robantott a kabuli repülőtérnél. A két detonáció legalább 103 embert megölt, köztük 13 amerikai katonát és az iszlamista tálib mozgalom 28 tagját. A kabuli repülőtérnél ezrek várják, hogy légi úton kimenekítsék őket az országból, miután az iszlamista tálibok elfoglalták Afganisztán csaknem egészét.
MTI/AP/Mohammad Aszif Hán
Sebesült afgán férfiak egy kabuli kórházban 2021. augusztus 26-án, miután két öngyilkos merénylő pokolgépeket robantott a kabuli repülőtérnél. MTI/AP/Mohammad Aszif Hán

A brit védelmi miniszter azt is megerősítette, hogy a szállodában működtetett adminisztratív központ bezárását követően az Egyesült Királyság már nem vesz fel több menekültet utasként a Kabulból induló mentesítő járataira, azokon kívül, akik már a repülőtér épületében tartózkodnak.

Hangsúlyozta, hogy a helyszínen lévő brit csapatok a kabuli légikikötőben tartózkodó utolsó ezer ember pénteki elutazását készítik elő, mielőtt az utolsó brit katonák "napokon belül" elhagyják az országot.

"Mély szomorúsággal tölt el, hogy nem mindenkit sikerült kimenekíteni a mentőakcióban"

- hangsúlyozta a brit védelmi miniszter, hozzátéve, hogy információi szerint még mintegy 100-150 brit állampolgár tartózkodik Afganisztánban, akik közül néhányan saját akaratukból maradnak az országban.

Hozzávetőleg 800-1100 olyan afgánnak nem sikerült feljutnia a repülőgépekre, aki korábban a brit katonák munkáját segítette, és jogosult lett volna elhagyni az országot - mondta el Ben Wallace az LBC rádióállomásnak.

A tárcavezető rámutatott: az Egyesült Királyság több mint 13 700 brit és afgán állampolgárt menekített ki az országból, s ez volt a brit légierő második legnagyobb mentőakciója az 1949-es berlini légihíd végrehajtása óta.

Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter pénteken az üzbég fővárosba, Taskentbe utazott, miután a német hadsereg, a Bundeswehr mentőakciója is véget ért a szomszédos Afganisztánban. A tárcavezető kiemelte, hogy az igen veszélyes, nagyon nehéz körülmények között végrehajtott küldetés során a német repülőgépek legalább 45 ország 5347 állampolgárát, köztük 500 németet és 4000 afgánt menekítettek ki az országból. Mostanra valamennyi német katona és tisztségviselő elhagyta Afganisztánt.

A hivatalos bejelentések szerint péntek estig az Egyesült Királyság mellett Spanyolország is befejezi afganisztáni mentőakcióit.

Clément Beaune, Franciaország Európa-ügyi államtitkára azt közölte: elképzelhető, hogy péntek este után is folytatják az evakuálásokat, de "óvatosan kezelik" a kérdést. Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy az afgán fővárosban történt robbanás ellenére Franciaország még több száz afgán kimenekítését tervezi a kabuli repülőtérről.

(A nyitóképen: Iszlamista tálib fegyveresek a kabuli repülőtér közelében őrködnek 2021. augusztus 27-én, miután az előző nap két öngyilkos merénylő pokolgépeket robantott a kabuli légi kikötőnél. A kabuli repülőtérnél továbbra is ezrek várják, hogy légi úton kimenekítsék őket az országból, miután az iszlamista tálibok elfoglalták Afganisztán csaknem egészét.)

Címlapról ajánljuk
Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Az elnökválasztás után – a pénzpiaci elemzői vélemények szerint – a mostaninál magasabb inflációs környezet jöhet az Egyesült Államokban, ami lecsapódhat a devizapiacokon is. Főleg, ha az amerikai elnökválasztás után elindul egy erőteljes kereskedelmi háború a világban – mondta az InfoRádióban Nagy Viktor, a Portfolio vezető elemzője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×