Infostart.hu
eur:
386.01
usd:
332.03
bux:
121474.4
2026. január 19. hétfő Márió, Sára
Tálib harcosok járőröznek Kabulban 2021. augusztus 19-én. Négy nappal korábban a szélsőséges iszlamista tálibok uralma alá került Afganisztán, miután a lázadók harc nélkül behatoltak az afgán fővárosba és elfoglalták az afgán kormányerők által elhagyott kormányzati intézményeket.
Nyitókép: MTI/AP/Rahmat Gul

Tárgyalást kezdeményeztek a tálibok a leköszönő hatalommal

Visszatér Afganisztánban Haníf Atmar volt külügyminiszter – közölte az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió a hatalomra került tálibok képviselőit idézve.

Az al-Dzsazíra híradása szerint a tálibok kapcsolatba léptek Atmarral, és a politikus hazatér. A tálibok tárgyalásokat folytatnak a volt afgán hatalom más tisztségviselőivel is a hazatérésről. Egyik képviselőjük úgy nyilatkozott a hírtévének, hogy "a tálibok komoly tárgyalásokat folytatnak minden féllel a széles képviselettel rendelkező kormány megalakítása érdekében".

A tálibok egyik képviselője közben bejelentette, hogy

a mozgalom katonai parancsnokai az elkövetkező napokban találkozni fognak több mint húsz tartomány – az országban 34 tartomány van – volt kormányzóival és tisztségviselőivel,

hogy tárgyaljanak velük a biztonságuk szavatolásáról és az együttműködésről. "Senkit se kényszerítünk a volt tisztségviselők közül, hogy csatlakozzanak (a mozgalomhoz), vagy bizonyítsák hűségüket. Jogukban áll elhagyni az országot, ha ezt szeretnék" – idézte a Reuters a tálibok képviselőjét.

Az al-Dzsazíra arról is hírt adott, hogy a tálibok szabadon engedték a hatalomátvétel előtt ellenük harcoló afgán biztonsági erők 145 kommandósát a nyugat-afganisztáni Herát tartományban, illetve elengedtek a déli Hilmend tartományban az általuk létesített börtönökből 350 embert.

A tálib lázadók – akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció – augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért a húsz éve tartó afganisztáni háború. Asraf Gáni államfő pedig elmenekült az országból. A tálibok két napra rá közölték, hogy büntetlenséget biztosítanak minden állami tisztviselőnek, és felszólították őket, hogy térjenek vissza munkahelyükre. Bátorították a nőket, hogy csatlakozzanak az új kormányhoz. A tálibok közölték, hogy békés kapcsolatok fenntartására törekszenek más országokkal, tiszteletben tartják a nők jogait az iszlám törvények keretében.

A tálibok ígéretei ellenére sokan tartanak attól, hogy hatalomra kerülésükkel visszatérnek az 1996 és 2001 közötti hatalmuk idején életben lévő szigorú iszlám törvénykezéshez (saría). Akkor egyebek mellett megtiltották a nők munkavállalását, a bűncselekményeket pedig gyakorta kivégzéssel vagy végtaglevágással büntették.

A tálibok egyik vezetője, Amir Han Mutaki vasárnap az Egyesült Államokat tette felelősség a kabuli reptéren uralkodó káosz miatt. "Az Egyesült Államok minden hatalma és eszköze ellenére nem tudott rendet teremteni.

Béke és nyugalom uralkodik az egész országban, csak a kabuli reptéren van káosz. Ennek mihamarabb véget kell vetni"

– szögezte le Mutaki.

A brit védelmi minisztérium közölte, hogy hét embert öltek meg a kabuli repülőtér közelében feltorlódott tömegben, ahol több ezren gyűltek össze, hogy megpróbáljanak elmenekülni Afganisztánból, miután a tálib iszlamisták átvették a hatalmat. Egy névtelenül nyilatkozó NATO-diplomata néhány órával később közölte a Reuters hírügynökséggel, hogy legalább húszan haltak meg az elmúlt hét napban a repülőtéren és a környékén. A NATO-erők szigorúan távol tartják magukat a reptéren kívüli területektől, hogy ne keveredjenek összetűzésbe a tálibokkal. A reptéren kívül kialakult káosz sajnálatos, a NATO-erők minden külföldi mihamarabbi kimenekítésére összpontosítanak - tette hozzá a diplomata.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Grönland miatt fenyegetőzik Trump, nagy reakciók a tőzsdéken

Grönland miatt fenyegetőzik Trump, nagy reakciók a tőzsdéken

Jelentős esésekkel indul a nap az európai tőzsdéken, miután hétvégén Donald Trump vámokkal fenyegette meg azokat az európai országokat, amelyek az útjába állnak Grönland megszerzésében. A német és a francia tőzsde 1 százalék feletti csökkenéssel nyitott és az ázsiai részvénypiacokon is többségében eséseket látni, itt egy kínai GDP-adat is mozgatta a hangulatot. A kockázatkerülés érződik a nyersanyagpiacokon és a kriptovalutáknál is, az arany és az ezüst új csúcsra ment, a bitcoin és az ether viszont jelentősebb esést mutat. Az amerikai tőzsdéken ma nincs kereskedés Martin Luther King napja miatt, így innen nem érkezik ma iránymutatás. A héten a viág szeme Davoson van, ma kezdődik a Világgazdasági Fórum.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×