Infostart.hu
eur:
386.1
usd:
331.58
bux:
118863.12
2026. január 14. szerda Bódog

Sajtószabadságért tüntető újságírókat vettek őrizetbe Moszkvában

Az orosz rendőrség szombaton Moszkvában őrizetbe vett több újságírót, aki ellen tüntetett, hogy a hatóságok előző nap külföldi ügynökké nyilvánították hét kollégájukat, a Dozsgy nevű független tévécsatornát és a Vazsnije Isztorii nevű oknyomozó portált.

A sajtószabadságért tüntető újságírók egyenként tiltakoztak az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) székházánál, a Moszkva belvárosában található Lubjanka téren. Transzparensein a többi között olyan feliratok voltan olvashatóak, mint hogy az "újságírás nem bűncselekmény" és "féltek az igazságtól".

Az igazságügyi minisztérium pénteken döntött arról, hogy külföldi ügynökké nyilvánítják a már kizárólag az interneten sugárzó Dozsgy mellett a Vázsnije Isztoriit és újabb hét újságírót is.

Natalja Szindejeva, a Dozsgy vezetője tisztességtelennek nevezte ezt az intézkedést, közölte, megfellebbezik a döntést.

A Dozsgy gyakran élesen bírálta az orosz hatóságok kemény fellépését a másként gondolkodókkal szemben, rendszeresen tudósított tüntetésekről, valamint részletesen foglalkozott például a tavaly nyáron megmérgezett, majd idén bebörtönzött Alekszej Navalnij ellenzéki politikus ügyével is.

A Kreml júniusban megvonta a tévécsatorna akkreditációját arra hivatkozván, hogy a társaság támogatta év elején a Navalnij melletti, engedély nélküli demonstrációkat. Ezt a Dozsgy tagadja.

Szakértők szerint mindez azt jelzi, hogy az orosz hatóságok az őszi választások közeledtével fokozzák a kritikus médiára gyakorolt nyomást.

A vonatkozó orosz törvény értelmében a külföldi ügynöknek minősített tömegtájékoztatási eszközök anyagai csakis minősítésük megjelölésével terjeszthetők, fel kell tüntetni minden tartalmukon, hogy más államok érdekeit szolgálják. Ezt a szabályozást 2019-ben kiterjesztették magánszemélyekre, köztük bloggerekre is, jogvédők szerint azzal a céllal, hogy elhallgattassák a másként gondolkodókat.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.

Andrej Babiš részleteket árult el a lőszer-kezdeményezésről, Petr Fiala őrjöng

Éles politikai vita bontakozott ki Csehországban az Ukrajnának szánt lőszerszállítások miatt. A jelenlegi miniszterelnök, Andrej Babiš azt állítja: a korábbi kormány több száz milliárd koronányi fegyverüzletet bonyolított le úgy, hogy erről sem a parlament, sem a közvélemény nem kapott világos tájékoztatást. Petr Fiala volt kormányfő viszont azzal vádolja Babišt, hogy felelőtlen nyilatkozataival emberek és cégek biztonságát veszélyezteti.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Hangosan dübörögnek a harci dobok: egyre többen számítanak háborúra, Amerika lépése döntő lehet

Hangosan dübörögnek a harci dobok: egyre többen számítanak háborúra, Amerika lépése döntő lehet

A Kínai Népköztársaság (vagyis Kína) fokozza a nyomását a Kínai Köztársaságra (Tajvan), azzal fenyegetve a „kvázi független” szigetet, hogy akár háborút is kockáztatnak a céljaik eléréséhez. A potenciális forgatókönyvek száma egyre növekszik, az óvatos megközelítéstől a pusztító háborúig bármit lehetségesnek tartanak a szakemberek. Ez az Egyesült Államok lehetséges közbelépésére is hatást gyakorol. A cikkben annak járunk utána, hogy miként indulhat meg a háború a Távol-Keleten, és erre milyen válaszokat adhat a washingtoni vezetés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×