Infostart.hu
eur:
384.28
usd:
326.94
bux:
0
2026. január 2. péntek Ábel
A Kárpátaljai Érdemes Népi Együttes védőmaszkot viselő, népviseletbe öltözött tagjai Ungvár belvárosában 2020. május 21-én. Az együttes tagjai hímzett védőmaszkokat osztottak a járókelőknek az ukrán hímzett ing, a Visivanka világnapja alkalmából.
Nyitókép: MTINemes János

Ukrán nyelvi ombudsman: költözzön el Ukrajnából, akinek nem tetszik a nyelvtörvény

Nem csitul a Krím félsziget elcsatolása óta kiéleződött vita, amelyben kárpátaljai magyar szervezetek is részt vesznek.

Költözzön más országba az, akinek nem felel meg Ukrajna vagy az ukrán nyelvtörvény - tanácsolta Tarasz Kreminy, az államnyelv védelméért felelős biztos pénteken az egyik ukrán televízió műsorában.

Az ombudsman hangsúlyozta, hogy az ukrán állampolgároknak tiszteletben kell tartaniuk az alkotmányt, a törvényeket és az ukrán népet. Ezért - mint fogalmazott - azok, akik elégedetlenek a nyelvtörvénnyel, az ukrán állammal, menjenek nyugodtan el egy másik országba, oda, ahol "szerintük kellemesebben fogják érezni magukat".

A hír kapcsán az UNIAN hírügynökség emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában egy államnyelv van: az ukrán. Az állami vezetésben azután kezdték aktívabban védelmezni az ukrán nyelvet, hogy Oroszország az Ukrajnában élő oroszajkú lakosság "védelmének" ürügyén 2014-ben önkényesen magához csatolta a Krím félszigetet és fegyveres konfliktust szított a Donyec-medencében.

A parlament 2019-ben fogadta el az ukrán mint államnyelv működéséről szóló jogszabályt - közismertebb nevén a nyelvtörvényt -, amely ellen mások mellett hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek is, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi, korábban szerzett nyelvi jogát. A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát.

A jogszabály egyes rendelkezései rögtön hatályba léptek, mások bevezetését későbbre halasztották.

  • Január 16-án lépett életbe például a szolgáltatói szférára vonatkozó rendelkezés. Ez előírja, hogy az alkalmazottak kötelesek az államnyelven megszólítani a látogatókat, át kell térniük viszont más nyelvre, ha azt az ügyfél kéri.
  • Július 16-án a kulturális szférára vonatkozó normák léptek életbe. Ezek szerint - néhány kitételtől eltekintve - minden kulturális rendezvényt ukrán nyelven kell lebonyolítani. Egyebek mellett az idegen nyelvű színházi előadásokat is le kell fordítani ukránra feliratozással vagy tolmácsolással, az országban kiadott könyvek legalább felének pedig ukrán nyelvűnek kell lennie.
  • Ugyanettől a naptól fogva kell az állami hivatalnokoknak, valamint az ukrán állampolgárságot kérelmezőknek vizsgát tenniük ukrán nyelvből.
Címlapról ajánljuk
A kockázati tőkebefektetők már csak az AI-sztorikban látják a potenciált

A kockázati tőkebefektetők már csak az AI-sztorikban látják a potenciált

A kockázati tőke logikája látványosan elmozdult az AI megjelenésével. Az a növekedési tempó, ami néhány éve még kiemelkedőnek számított, ma sok befektető számára már nem elég izgalmas. Berecz Krisztián, a Captivate alapítója szerint a VC-k egyre inkább azokra a történetekre vadásznak, ahol akár tíz- vagy százszoros skálázás is elképzelhető rövid idő alatt. Ez azonban azt is jelenti, hogy rengeteg „jó, de nem elég AI-s” cég könnyen a partvonalon találhatja magát. Míg korábban százfős szervezetek kellettek egy bizonyos bevételi szinthez, ma már néhány tucat emberrel is globális cégek épülnek. Ez a hatékonyság azonban együtt jár azzal is, hogy sokkal gyorsabban jelennek meg új versenytársak, akár egyik napról a másikra. A Portfolio Checklist ünnepi különkiadásában azt jártuk körül, hogyan változik a startupverseny, és mit jelent mindez a hosszú távú növekedési stratégiák szempontjából.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×