"Ha egy gyerek megeszik mindössze egyetlen olyan tyúktojást, amely a ghánai Agbogbloshie nyomornegyedből származik, akkor az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által meghatározott napi határértéknél 220-szor több klórozott dioxin kerül a szervezetébe" - mondta Marie-Noel Brune Drisse, a jelentés vezető szerzője.
A szakember hozzátette: "a nem megfelelő e-hulladék kezelés áll a háttérben. Ez egy egyre súlyosbodó kérdés, amelyet azonban sok ország még nem kezel egészségügyi problémaként".
Az elektronikai hulladékok közé tartoznak a régi számítógépek, televíziók, faxok és telefonok. Ezek a készülékek értékes fémeket, például aranyat, rezet és mérgező anyagokat, úgy mint ólmot, higanyt, valamint nikkelt is tartalmazhatnak.
Az elektronikai készülékek számának növekedésével, az e-hulladékok mennyisége is emelkedik. A szakértők becslései szerint világszerte 53,6 millió tonna elektronikai hulladék termelődött 2019-ben, ami 21 százalékkal volt magasabb a mindössze öt évvel korábbi mutatónál.
A WHO szerint csaknem 13 millió nő számára jelent bevételi forrást, hogy újrahasznosítható anyagok után kutatva válogatja szét a szemetet, miközben ki van téve a méreganyagok hatásainak. Gyakran ötéves gyerekek végzik ezt a munkát, mivel apró kezeikkel könnyedén szétszedik a készülékeket. Rájuk a mérgező anyagok még nagyobb veszélyt jelentenek, mivel a szerveik még fejlődnek.
A mérgező hulladékok továbbá a még meg nem született gyerekek fejlődését is gátolják, veszélybe sodorva a várandós nők életét is.
