eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
A KCNA észak-koreai állami hírügynökség által 2019. október 3-án közreadott kép Észak-Korea újabb rakétakísérletéről a Vonszan-öbölben október 2-án. A víz alatti platformról indított lövedék mindössze 450 kilométeres távolságban csapódott vissza a Japán-tengerbe, röppályájának tetőpontja ugyanakkor 910 kilométeres magasságban volt. A phenjani rezsim egy nappal azután hajtotta végre újabb rakétakísérletét, hogy Csö Szon Huj észak-koreai külügyminiszter-helyettes kedden bejelentette, országa kész szakértői szinten felújítani az Egyesült Államokkal kezdett, de több hónapja megszakadt atomleszerelési tárgyalásokat.
Nyitókép: MTI/EPA/KCNA

Begyújtották a rakétákat az atomfegyver-gyártásban

Bár tavaly tovább csökkent a nukleáris robbanófejek száma a világon, ezen belül a bevethetőké éppen hogy nőtt, ráadásul a koronavírus-járvány éve alatt az atomhatalmak széleskörűen fejlesztették fegyverarzenáljukat, folytatták modernizációs programjaikat – állapította meg éves jelentésében a stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI).

Az intézet becslése szerint az év elején 13 080 nukleáris robbanófej volt a világon, vagyis 320-szal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ez 20 százaléka annak, mint amennyi az atomhatalmak birtokában volt a hidegháború csúcsán, 1986-ban. Az 1950-es évek vége óta nem volt ilyen kevés.

A nukleáris robbanófejek országonkénti elosztását tekintve több mint 90 százalékuk továbbra is az Egyesült Államok és Oroszország birtokában van, a maradék Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, Pakisztán, India, Izrael és Észak-Korea birtokában (ezt a 9 országot nevezik atomhatalmaknak).

A SIPRI kutatóit aggasztja, hogy az elmúlt évben több lett azoknak a nukleáris robbanófejeknek a száma, amelyek rakétára vannak szerelve, illetve aktív támaszponton tárolják őket. Ennek oka szerintük az, hogy az atomhatalmak katonai stratégiájában nőtt a nukleáris fegyverek fontossága. A bevetésre alkalmas nukleáris robbanófejek száma 3720-ról 3825-re nőtt egy év alatt számításaik szerint, és ezek közül körülbelül 2000 "magas készültségi állapotban van", ami azt jelenti, hogy a rakéta néhány perc alatt elindítható. Az Egyesült Államok és Oroszország 50-50-nel növelte az ilyenek számát, de növelte valamennyivel Nagy-Britannia és Franciaország is.

Mégis a helyzetet stabilizálja, hogy az Egyesült Államok és Oroszország az év elején - szinte a lejárat előtti utolsó pillanatban - öt évvel meghosszabbította a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló Új START szerződést.

Viszont nem biztató, hogy Joe Biden amerikai elnök kormánya egyértelműen jelezte: túlnyomórészt folytatja a nukleáris fegyverek modernizációs programját, amint elődje, a Donald Trump vezette kormány is.

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Szépen zárt Amerika

Szépen zárt Amerika

Felemás hangulatban telt a kereskedés ma reggel Ázsiában, ezt követően pedig emelkedéssel indult a nap Európában, a vártnál gyengébb BMI-adatok hatására azonban gyorsan lefordultak a vezető részvényindexek, délutánra azonban ismét a vevők vették át az irányítást. Az aranynak eközben 2023 októbere óta a mostani lehet a legerősebb hete, mivel a piaci szereplőket aggasztja az ukrajnai háború eszkalációjának veszélye. Érdemes eközben a bitcoinra is figyelni, az árfolyam már közelíti a 100 000 dolláros szintet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×