Infostart.hu
eur:
364.3
usd:
330.98
bux:
146907.54
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
A KCNA észak-koreai állami hírügynökség által 2019. október 3-án közreadott kép Észak-Korea újabb rakétakísérletéről a Vonszan-öbölben október 2-án. A víz alatti platformról indított lövedék mindössze 450 kilométeres távolságban csapódott vissza a Japán-tengerbe, röppályájának tetőpontja ugyanakkor 910 kilométeres magasságban volt. A phenjani rezsim egy nappal azután hajtotta végre újabb rakétakísérletét, hogy Csö Szon Huj észak-koreai külügyminiszter-helyettes kedden bejelentette, országa kész szakértői szinten felújítani az Egyesült Államokkal kezdett, de több hónapja megszakadt atomleszerelési tárgyalásokat.
Nyitókép: MTI/EPA/KCNA

Begyújtották a rakétákat az atomfegyver-gyártásban

Bár tavaly tovább csökkent a nukleáris robbanófejek száma a világon, ezen belül a bevethetőké éppen hogy nőtt, ráadásul a koronavírus-járvány éve alatt az atomhatalmak széleskörűen fejlesztették fegyverarzenáljukat, folytatták modernizációs programjaikat – állapította meg éves jelentésében a stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI).

Az intézet becslése szerint az év elején 13 080 nukleáris robbanófej volt a világon, vagyis 320-szal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ez 20 százaléka annak, mint amennyi az atomhatalmak birtokában volt a hidegháború csúcsán, 1986-ban. Az 1950-es évek vége óta nem volt ilyen kevés.

A nukleáris robbanófejek országonkénti elosztását tekintve több mint 90 százalékuk továbbra is az Egyesült Államok és Oroszország birtokában van, a maradék Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, Pakisztán, India, Izrael és Észak-Korea birtokában (ezt a 9 országot nevezik atomhatalmaknak).

A SIPRI kutatóit aggasztja, hogy az elmúlt évben több lett azoknak a nukleáris robbanófejeknek a száma, amelyek rakétára vannak szerelve, illetve aktív támaszponton tárolják őket. Ennek oka szerintük az, hogy az atomhatalmak katonai stratégiájában nőtt a nukleáris fegyverek fontossága. A bevetésre alkalmas nukleáris robbanófejek száma 3720-ról 3825-re nőtt egy év alatt számításaik szerint, és ezek közül körülbelül 2000 "magas készültségi állapotban van", ami azt jelenti, hogy a rakéta néhány perc alatt elindítható. Az Egyesült Államok és Oroszország 50-50-nel növelte az ilyenek számát, de növelte valamennyivel Nagy-Britannia és Franciaország is.

Mégis a helyzetet stabilizálja, hogy az Egyesült Államok és Oroszország az év elején - szinte a lejárat előtti utolsó pillanatban - öt évvel meghosszabbította a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló Új START szerződést.

Viszont nem biztató, hogy Joe Biden amerikai elnök kormánya egyértelműen jelezte: túlnyomórészt folytatja a nukleáris fegyverek modernizációs programját, amint elődje, a Donald Trump vezette kormány is.

Címlapról ajánljuk
Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.

Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

A franciák mennyiség szempontjából ugyanannyit isznak, mint mi. Viszont ott az átlagéletkor magasabb, az alkohollal kapcsolatos megbetegedések száma jóval kisebb. Ennek hátteréről, a magyar férfi és női alkoholizmus milyenségéről, az absztinencia megtartásának nemek közti különbségeiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Zacher Gábor toxikológus, sürgősségi orvos.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×