Infostart.hu
eur:
377.11
usd:
316.55
bux:
129973.05
2026. február 10. kedd Elvira
Boris Johnson brit miniszterelnök a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozások további jelentős enyhítéséről tart sajtóértekezletet a londoni kormányfői rezidencián, a Downing Street 10-ben 2021. május 10-én. Nagy-Britanniában május 17-én kezdődhet meg a kormány nyitási menetrendjének következő, harmadik szakasza.
Nyitókép: MTI/AP/Getty/Pool/Dan Kitwood

Új Atlanti Chartáról kíván megállapodni Johnson és Biden

A brit kormányfő Churchilléhez és Rooseveltéhez hasonlította mostani feladatukat.

Joe Biden amerikai elnök szerda este érkezett Nagy-Britanniába, ahol részt vesz a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) pénteken kezdődő háromnapos csúcstalálkozóján.

Az amerikai elnök csütörtökön, a csúcs délnyugat-angliai helyszínén kétoldalú megbeszélést tart a vendéglátó brit kormányfővel, és a két vezető a Downing Street tájékoztatása szerint elsősorban egy új Atlanti Charta megfogalmazásáról kíván egyezségre jutni.

Az eredeti Atlanti Charta, amelyet 1941-ben tett közzé közös deklaráció formájában Franklin Roosevelt akkori amerikai elnök és Winston Churchill brit miniszterelnök, a második világháború utáni világrendről alkotott amerikai és brit terveket vázolta fel, célként kitűzve sok minden más mellett a kereskedelmi korlátok lebontását, a gazdasági-társadalmi viszonyok javítását célzó globális együttműködést, az erőszakos területszerzés gyakorlatának megszüntetését.

A Downing Street csütörtöki tájékoztatása szerint Roosevelt és Churchill Atlanti Chartája minden egyéb megállapodásnál nagyobb mértékben hozzájárult az új világrend kialakításához, emellett közvetlenül elvezetett az ENSZ és a NATO létrehozásához.

Johnson hivatala szerint a 2021-es Atlanti Charta leszögezi majd, hogy jóllehet a mostani világ nagyon különbözik a nyolcvan évvel ezelőttitől, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok most is ugyanazokat az értékeket vallja, mint akkor.

A két ország akkoriban együttműködött a második világháború utáni globális újjáépítésben, és most ugyanígy egyesíti erejét a világ előtt tornyosuló hatalmas kihívásokkal szemben, beleértve a globális védelmi és biztonsági együttműködést, egy jobb világ megteremtését a koronavírus-járvány után, valamint az éghajlatváltozás megállítását vagy a kibertámadások okozta fenyegetést - áll a Downing Street ismertetésében.

A londoni miniszterelnöki hivatal szerint az új Atlanti Charta kötelezettségvállalásainak alátámasztására Biden és Johnson számos új elsődleges fontosságú szakpolitikai kérdésről kíván csütörtökön megállapodni.

Ezek közé tartozik, hogy

a lehető leghamarabb ismét lehetővé kell tenni a koronavírus-járvány miatt jelenleg szünetelő utazásokat Nagy-Britannia és az Egyesült Államok között.

Az utazási korlátozások miatt mindkét országban nagyon sokan immár több mint négyszáz napja nem találkozhatnak családtagjaikkal és barátaikkal, pedig a koronavírus-járvány előtt évente több mint ötmillió brit látogatott az Egyesült Államokba és több mint 4,5 millió amerikai utazott Nagy-Britanniába - hangsúlyozza csütörtöki tájékoztatásában a Downing Street.

Az ismertetés szerint Biden és Johnson várhatóan megállapodik egy új közös munkacsoport létrehozásában. Ennek a munkacsoportnak az lesz a feladata, hogy ajánlásokat dolgozzon ki az utazások biztonságos újraindítására.

Boris Johnson a Downing Street tájékoztatásához fűzött nyilatkozatában leszögezte: Churchill és Roosevelt annak idején azzal a kérdéssel szembesült, hogy miképp tudnák elősegíteni a világ kilábalását a pusztító háborúból. "Ma egy nagyon különböző, de semmivel sem kevésbé félelmetes kihívással kell szembenéznünk: hogyan építsük jobbá a világot a koronavírus-világjárvány után" - fogalmaz a brit kormányfő.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Oroszország az eddigi legsúlyosabb támadását hajtotta végre február 7-én az ukrán atomerőműveket kiszolgáló nagyfeszültségű alállomások ellen, a csapássorozat következtében Ukrajna nukleáris áramtermelése nagyjából a felére esett vissza. Oroszország az alállomások megsemmisítésével próbálja leválasztani az erőműveket a hálózatról, ez azonban nincs kockázat nélkül: az atomerőműveknek biztonsági okokból folyamatosan áramra van szükségük, különben pedig tartalék dízelgenerátorokra kell támaszkodniuk. Ha viszont ezek meghibásodnak, órákon belül atomkatasztrófa következhet be. Közben az ukrán haderő visszavert egy nagyszabású orosz áttörési kísérletet a pokrovszki frontszakaszon: a Spartan egység légi felderítése időben észlelte az orosz csapatmozgást, az ukrán alakulatok pedig csapást mértek a támadókra. A Bloomberg tegnap megírta: az Európai Unió több forgatókönyvet is vizsgál Ukrajna leendő tagsága kapcsán egy esetleges békemegállapodás részeként. Az egyik lehetőség szerint Ukrajna már a formális csatlakozás előtt megkapná a tagságból fakadó védelem egy részét. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×