Infostart.hu
eur:
385.11
usd:
331.71
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Boris Johnson brit miniszterelnök a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozások további jelentős enyhítéséről tart sajtóértekezletet a londoni kormányfői rezidencián, a Downing Street 10-ben 2021. május 10-én. Nagy-Britanniában május 17-én kezdődhet meg a kormány nyitási menetrendjének következő, harmadik szakasza.
Nyitókép: MTI/AP/Getty/Pool/Dan Kitwood

Új Atlanti Chartáról kíván megállapodni Johnson és Biden

A brit kormányfő Churchilléhez és Rooseveltéhez hasonlította mostani feladatukat.

Joe Biden amerikai elnök szerda este érkezett Nagy-Britanniába, ahol részt vesz a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) pénteken kezdődő háromnapos csúcstalálkozóján.

Az amerikai elnök csütörtökön, a csúcs délnyugat-angliai helyszínén kétoldalú megbeszélést tart a vendéglátó brit kormányfővel, és a két vezető a Downing Street tájékoztatása szerint elsősorban egy új Atlanti Charta megfogalmazásáról kíván egyezségre jutni.

Az eredeti Atlanti Charta, amelyet 1941-ben tett közzé közös deklaráció formájában Franklin Roosevelt akkori amerikai elnök és Winston Churchill brit miniszterelnök, a második világháború utáni világrendről alkotott amerikai és brit terveket vázolta fel, célként kitűzve sok minden más mellett a kereskedelmi korlátok lebontását, a gazdasági-társadalmi viszonyok javítását célzó globális együttműködést, az erőszakos területszerzés gyakorlatának megszüntetését.

A Downing Street csütörtöki tájékoztatása szerint Roosevelt és Churchill Atlanti Chartája minden egyéb megállapodásnál nagyobb mértékben hozzájárult az új világrend kialakításához, emellett közvetlenül elvezetett az ENSZ és a NATO létrehozásához.

Johnson hivatala szerint a 2021-es Atlanti Charta leszögezi majd, hogy jóllehet a mostani világ nagyon különbözik a nyolcvan évvel ezelőttitől, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok most is ugyanazokat az értékeket vallja, mint akkor.

A két ország akkoriban együttműködött a második világháború utáni globális újjáépítésben, és most ugyanígy egyesíti erejét a világ előtt tornyosuló hatalmas kihívásokkal szemben, beleértve a globális védelmi és biztonsági együttműködést, egy jobb világ megteremtését a koronavírus-járvány után, valamint az éghajlatváltozás megállítását vagy a kibertámadások okozta fenyegetést - áll a Downing Street ismertetésében.

A londoni miniszterelnöki hivatal szerint az új Atlanti Charta kötelezettségvállalásainak alátámasztására Biden és Johnson számos új elsődleges fontosságú szakpolitikai kérdésről kíván csütörtökön megállapodni.

Ezek közé tartozik, hogy

a lehető leghamarabb ismét lehetővé kell tenni a koronavírus-járvány miatt jelenleg szünetelő utazásokat Nagy-Britannia és az Egyesült Államok között.

Az utazási korlátozások miatt mindkét országban nagyon sokan immár több mint négyszáz napja nem találkozhatnak családtagjaikkal és barátaikkal, pedig a koronavírus-járvány előtt évente több mint ötmillió brit látogatott az Egyesült Államokba és több mint 4,5 millió amerikai utazott Nagy-Britanniába - hangsúlyozza csütörtöki tájékoztatásában a Downing Street.

Az ismertetés szerint Biden és Johnson várhatóan megállapodik egy új közös munkacsoport létrehozásában. Ennek a munkacsoportnak az lesz a feladata, hogy ajánlásokat dolgozzon ki az utazások biztonságos újraindítására.

Boris Johnson a Downing Street tájékoztatásához fűzött nyilatkozatában leszögezte: Churchill és Roosevelt annak idején azzal a kérdéssel szembesült, hogy miképp tudnák elősegíteni a világ kilábalását a pusztító háborúból. "Ma egy nagyon különböző, de semmivel sem kevésbé félelmetes kihívással kell szembenéznünk: hogyan építsük jobbá a világot a koronavírus-világjárvány után" - fogalmaz a brit kormányfő.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdte munkanapját a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben pedig fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról, amely kapcsán az ukrán tónus bicskanyitogató, Brüsszel pedig kitapos és kiprésel most mindenkiből minden pénzt, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Az elmúlt napokban a geopolitikai események vpltak a befektetők fókuszában, Grönland kérdése továbbra is a terítéken van, miután tegnap este európai katonák érkeztek a szigetre, Trump pedig továbbra sem állt el annak megszerzésétől. Pluszban zártak tegnap az amerikai tőzsdék, a chiprészvények nagyot mentek a tajvani TSMC chip bérgyártó vártnál jobb negyedéves eredményei után. Az ázsiai tőzsdék szintén emelkedtek, részben annak is köszönhetően, hogy az USA kereskedelmi megállapodást jelentett be Tajvannal, amely vállalta, hogy az alacsonyabb vámok érdekében jelentős mértékű beruházást fog végrehajtani az Egyesült Államokban. Az előjelek Európát tekintve is pozitívak, enyhe emelkedéssel indulhat a nap a határidős indexek állása alapján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×