Ez a tizennegyedik ország, amellyel a védettségi igazolások elfogadásáról kétoldalú megállapodást kötött Magyarország.
Magyarország és Marokkó megállapodott, hogy kölcsönösen elismeri egymás védettségi igazolásait - jelentette be szerdán a marokkói fővárosban, Rabatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Nászer Burita marokkói külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján.
Csütörtöktől a beoltott magyar állampolgárok szabadon, karantén- és tesztkötelezettség nélkül utazhatnak be Marokkóba, ahogy a beoltott marokkói állampolgárok is szabadon, karantén- és tesztkötelezettség nélkül utazhatnak Magyarországra.
A két ország polgárai ugyanazokat a jogokat élvezhetik egymás országaiban az oltási igazolásaikkal, mint az adott ország polgárai - közölte Szijjártó Péter. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a világjárvány előtt 26 ezerre ment fel a Marokkóba látogató magyar állampolgárok éves száma.
Magyarország Európában, Marokkó pedig Afrikában a koronavírus elleni oltási kampány élén áll, ennek oka, hogy egyik ország sem volt hajlandó sem ideológiai, sem geopolitikai vonatkozásban megközelíteni az oltások ügyét, Nyugatról és Keletről is vásárolt oltóanyagot - jelentette ki Szijjártó Péter.
KezdőlapKülföldÚjabb ország fogadja el a magyar védettségi igazolványokat
Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.
