Infostart.hu
eur:
389.5
usd:
335.93
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök (b) beszél legidősebb fiával, Viktarral, miután megválasztották őt a Fehérorosz Olimpiai Bizottság új elnökévé Minszkben 2021. február 26-án. A minszki közgyűlésen a küldöttek a két Lukasenka közül választhattak. Az államfői posztot is betöltő idősebbik Lukasenka 1997 óta volt a helyi ötkarikás testület vezetője is, míg fia az első alelnök tisztét látta el 2019 óta. A minszki választás előtt, még decemberben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szankciókat vezetett be Lukasenkáék ellen, mindkettőjüket eltiltva a tokiói olimpiától, mivel a NOB szerint a jelenlegi vezetés nem védte meg kellőképpen a fehérorosz sportolókat a politikai diszkriminációtól.
Nyitókép: MTI/EPA/BELTA/Andrej Sztaszevics

Szombattól kitiltják a fehérorosz gépeket az uniós légtérből

Az Európai Unió tagállamállamainak kormányait tömörítő Európai Tanács megállapodott, hogy megtiltja a fehérorosz légitársaságok számára, hogy átrepüljenek az EU légterén és hozzáférjenek az unió területén fekvő repülőterekhez.

A határozat fényében, az uniós tagállamoknak kötelező lesz a fehérorosz légitársaságok számára megtagadni a területükön történő leszállást, felszállást illetve az átrepülést. A döntés péntek éjfélkor lép hatályba.

Az EU arra is felhívta az unióban működő légitársaságok figyelmét, hogy kerüljék el a fehérorosz légteret, azonban ez nem jelent jogilag kötelező érvényű intézkedést.

A pénteki megállapodás az uniós tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács május 24-25-i csúcstalálkozóján bejelentett következtetéseit követi, amelyekben a tagállami vezetők határozottan elítélték a Ryanair Athénból Vilniusba tartó járatának a fehérorosz hatóságok általi földre kényszerítését. A vezetők bírálták továbbá a gépen utazó Raman Prataszevics fehérorosz ellenzéki újságíró, és társa Szofija Szapega őrizetbe vételét és felszólították a Tanácsot, hogy fogadja el a szükséges, a fehérorosz vezetéssel szembeni korlátozó intézkedéseket.

A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség bírálta az EU-t a légitilalom bevezetése miatt. A szervezet főigazgatója, Willie Walsh szerint a "politikának nem kellene a repülésbiztonságot politikai és diplomáciai célok elérésére felhasználnia".

A fehérorosz nemzeti légitársaság, a Belavia mintegy 20 európai országba szállít utasokat, többek között Németországba, Franciaországba, Olaszországba és Ausztriába.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×