eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány kormányfője (b) és Markus Söder, a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, bajor miniszterelnök közös sajtótájékoztatójuk előtt Berlinben 2021. április 11-én. A két elnök bejelentette, hogy mindketten hajlandóak a pártszövetség közös kancellárjelöltjeként indulni a szeptemberi németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Clemens Bilan

Fordulat a német szavazók pártpreferenciájában

Visszaesett a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásra készülő német ellenzéki Zöldek támogatottsága, a szerdával zárult két héten közölt közvélemény-kutatások többsége alapján ismét a Kereszténydemokrata Unió (CSU) és a testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége az első számú politikai erő Németországban.

Az RTL kereskedelmi televízió és az RTL csoporthoz tartozó n-tv hírtelevízió megbízásából heti rendszerességgel készített Trendbarometer nevű kutatás szerdán ismertetett új adatai szerint a Zöldek a szavazatok 24 százalékára számíthatnának, ha a következő vasárnap lenne a Bundestag-választás, a CDU/CSU pedig 25 százalékot szerezhetne.

Ez fordulat a Forsa közvélemény-kutató társaság által készített felméréssorozatban, amely megszakítás nélkül öt hétig azt mutatta ki, hogy a Zöldek a legerősebbek.

A CDU/CSU több más közvélemény-kutató adatai szerint is visszaszerezte az első helyet a Zöldektől. A YouGov legutóbbi, május végi mérése szerint például a CDU/CSU 26 százalékon áll, a Zöldek támogatottsága pedig 22 százalékos. A Kantar brit multinacionális piackutató csoporthoz tartozó Emnid szintén május utolsó hetében közölt adatai szerint a CDU/CSU a szavazatok 25 százalékára számíthat, a Zöldek 23 százalékon állnak.

A baloldali irányultságú ökopárt május első felében még minden felmérésben vezetett. Választói támogatottsága a kancellárjelölt Annalena Baerbock botlásaival egy időben kezdett gyengülni.

A Zöldek társelnöki tisztségét betöltő Bundestag-képviselő az utóbbi hetekben több ügyben magyarázkodásra kényszerült. Kiderült például, hogy az elnökség döntése alapján a pártközpont valamennyi munkatársával együtt ő is kapott tavaly karácsonykor 1500 euró (519 ezer forint) úgynevezett koronavírus-pótlékot, és ezt a jövedelmet elfelejtette bejelenteni a Bundestag igazgatóságánál.

A kancellárjelölt elismerte, hogy hibázott, de ezzel nem tudta kiengesztelni bírálóit, akik azt is a szemére vetették, hogy hasonló mulasztáson kapott más politikusokkal ellentétben nem ajánlotta fel jótékony célra a rosszul könyvelt rendkívüli juttatást.

Több kezdeményezése is heves kritikát váltott ki. Egy május második felében megjelent lapinterjúban például azt emelte ki pártja választási programjából, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem részeként meg kell szüntetni a rövid távú repülőjáratokat. Egy vasárnapi televíziós interjúban azt sürgette, hogy ugyancsak a klímavédelem érdekében 16 centtel emeljék fel az üzemanyagok literenkénti árát.

A politikai vetélytársak reakcióit jellemzi a CDU/CSU-val kormányzó szociáldemokratáktól balra álló Baloldal (Die Linke) Bundestag-frakciójának társelnöke, Amira Mohamed Ali egy Twitter-bejegyzése, amely szerint Annalena Baerbock "elviselhetetlen arroganciával" viszonyul az alacsony jövedelmű emberekhez, és "okos klímapolitika helyett még inkább megosztja a társadalmat".

Annalena Baerbock magyarázkodásra kényszerült pártja másik társelnöke, Robert Habeck miatt is, aki szintén május második felében egy kelet-ukrajnai látogatása során arra a belátásra jutott, hogy Németországnak feltétlenül támogatnia kell a kijevi vezetést önvédelemre szolgáló fegyverekkel.

A hagyományosan pacifista és a hadiipari exportot ellenző Zöldek kancellárjelöltje az ukrajnai fegyverszállításokat sürgető társelnök nyilatkozataival kibontakozott vitát igyekezett más irányba terelni, kezdeményezve, hogy biztosítsanak fegyveres védelmet az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kelet-ukrajnai megfigyelőinek.

Ez azonban csupán "kínos próbálkozás" Robert Habeck egyértelmű kijelentéseinek "átértelmezésére" - kommentálta a kancellárjelölt manőverét Markus Blume, a CSU főtitkára. Annalena Baerbock "elcsépelt érvekkel igyekszik magyarázni Robert Habeck külpolitikai ámokfutását" - tette hozzá Lars Klingbeil, az SPD főtitkára.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×