Infostart.hu
eur:
365.44
usd:
314.79
bux:
149235.16
2026. szeptember 10. csütörtök Hunor, Nikolett
Prága, 2018. március 8.Milos Zeman újraválasztott cseh államfő beszédet mond a beiktatási ünnepségén a prágai vár, a Hradzsin Ulászló-termében 2018. március 8-án. Zeman a parlamenti felsőház elnöke, Milan Stech előtt tette le az alkotmány által előírt fogadalmat a parlament két házának együttes ülésén. (MTI/EPA/Martin Divisek)
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Milos Zeman bocsánatot kért Jugoszlávia bombázásáért

Ilyen nyilatkozat a bombázások ügyében eddig még egyetlen politikustól sem hangzott el - mondta ezzel kapcsolatban Aleksandar Vucic.

Bocsánatot kért a szerb nemzettől Jugoszlávia 1999-es NATO-bombázásáért Milos Zeman cseh államfő szerdán Aleksandar Vucic szerb elnökkel folytatott prágai tárgyalásain. A NATO Jugoszlávia elleni bombatámadását Milos Zeman már korábban is hibának és hatalmi arroganciának nevezte.

"A magam nevében szeretnék bocsánatot kérni a szerb nemzettől" - jelentette ki a cseh államfő a tárgyalások utáni sajtótájékoztatón.

Csehország - fejtette ki Zeman - akkoriban szövetségeseket keresett a bombázások elutasításához, de sikertelenül. Azt, hogy Csehország végül is nem volt képes elutasítani a bombázást, Zeman, aki 1999-ben kormányfő volt, a bátorság hiányának nevezte. Megjegyezte: sokéves traumától szabadult meg, hogy mindezt nyilvánosan elmondhatta. "A vezeklés felszabadít" - szögezte le Zeman.

A cseh államfő emlékeztetett: a szerb nemzet 1938-ban és 1968-ban is bizonyítékát adta a csehek iránti szolidaritásának. "Mi pedig ezt bombázással köszöntük meg. Ezért most szeretnék a magam nevében elnézést kérni az akkori Jugoszlávia bombázásáért" - szögezte le Zeman újságírók előtt.

Elmondta: Jugoszlávia NATO általi lebombázása 1999-ben hiba volt, amely azóta is bántotta őt. "Utolsóként egyeztünk bele, kétségbeesetten kerestünk legalább egy országot, amely mellénk állt volna és a bombázás ellen lett volna, de sikertelenül. Magunkra maradtunk. Ez azonban nem ment fel bennünket hiányzó bátorságunkért" - fejtette ki a cseh államfő.

Aleksandar Vucic újságírók előtt köszönetet mondott cseh kollégájának a gesztusáért. "A szerb nemzet ezt soha nem fogja elfelejteni" - hangsúlyozta Vucic. Ilyen nyilatkozat a bombázások ügyében eddig még egyetlen politikustól sem hangzott el - tette hozzá a szerb államfő.

A NATO 1999-ben 78 napig bombázta Szerbiát, hogy rákényszerítse a szerb hadsereget Koszovó elhagyására. A Human Rights Watch szervezet szerint a bombázások mintegy 500 civil ember életét követelték Szerbiában.

Csehország - Lengyelországgal és Magyarországgal együtt - nem sokkal Jugoszlávia bombázása előtt lett a NATO tagja.

Jakub Kulhánek cseh külügyminiszter a sajtótájékoztató után a közszolgálati rádióban magánvéleménynek nyilvánította Milos Zeman nyilatkozatát, amely szerinte nem befolyásolja a hivatalos cseh álláspontot ez ügyben.

Címlapról ajánljuk
Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

A kormány folytatja a költségvetés hiányának csökkentését, de nem a családok vagy a vállalkozások, illetve nem is az egészségügy, oktatás rovására, hanem a pazarló állam visszavágásából. A végső cél a bizalom helyreállítása – mondta Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász-vándorgyűlést megnyitó beszédében csütörtökön Egerben. 2030-ra teljesítik az euró bevezetéséhez a maastrichti kritériumokat – mondta.

Magyar Péter „az egykori magyar koronázó városban”, Pozsonyban

A Visegrádi Négyek (V4) csütörtöki pozsonyi csúcstalálkozójának legfontosabb témái az illegális migráció elleni határozott küzdelem, az egyre emelkedő energiaárak elleni koordinált fellépés, valamint az Európai Unió következő hétéves költségvetése.
inforadio
ARÉNA
2026.09.10. csütörtök, 18:00
Koji László
az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke
Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

A 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Bod Péter Ákos, Szegő Iván Miklós és Molnár László elemezték a magyar foglalkoztatás helyzetét. Bod Péter Ákos szerint a gazdaság tartósan gyenge növekedési pályára ragadt, miközben újabb külső sokkokra – vámháborúkra és technológiai átrendeződésre – kellene felkészülni, és Magyarország túl keveset fordít humán tőkére és oktatásra. Szegő Iván Miklós a "száz új gyár" program mérlegét vizsgálva megállapította, hogy a nagy beruházások többsége külföldi, összeszerelő jellegű és alacsony hozzáadott értékű, miközben szűkös erőforrásokat – energiát, vizet, munkaerőt – használ fel. A GKI vezető kutatója, Molnár László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok tömeges elbocsátás helyett csendes alkalmazkodással – munkaidő-csökkentéssel, béremelések halasztásával – próbálnak túlélni, miközben a bérek tartósan a termelékenység felett nőnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×