Az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő amszterdami székhelyű ügynökség közleményében kiemelte: a brit-svéd gyógyszergyártó és az Oxfordi Egyetem Vaxzevria névre keresztelt oltóanyaga, valamint a nagyon kisszámú, véralvadással kapcsolatos esetek közötti összefüggés továbbra sem bizonyított. Mivel azonban lehetséges, a vakcina esetleges mellékhatásainak elemzése folytatódik.

Az AstraZeneca brit-svéd gyógyszeripari vállalat és az Oxfordi Egyetem által a koronavírus ellen kifejlesztett vakcina előnyei továbbra is felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait. Az ügynökség illetékes kockázatértékelő bizottsága (PRAC) jövő hétre tervezett havi ülése után naprakész információkat tesz közzé az AstraZeneca oltóanyagának vizsgálatának állásáról - tették hozzá.

A vérrögképződéssel járó megbetegedés, amely a trombociták számának veszélyes mértékű emelkeését is előidézte néhány esetben, eddig igen alacsony arányban fordult elő az AstraZeneca cég termékével beoltottak körében. Az EMA korábbi tájékoztatása szerint az Európai Unió országaiban és Nagy-Britanniában több mint 17 millió, AstraZeneca-vakcinával beoltott között pár tucat vérrögképződéses esetről számoltak be.

"Gyanúsan hasonlít" egy gyógyszer ritka mellékhatására

Miután vérrögösödés előfordulása miatt egyes európai országok felfüggesztették a vakcina használatát, majd újraindították azt az EMA múlt heti ajánlását követően, egy német kutató arra a következtetésre jutott, hogy

a gyanús esetekben tapasztalt tünetek szokatlan együttállása kísértetiesen emlékeztet a heparin nevű véralvadásgátló ritka mellékhatására, a heparin kiváltotta trombocitopénára (HIT).

A vérrögösödés mellett alacsony vérlemezkeszámot, egyes esetekben vérzést is tapasztaltak, az állapotot pedig oltás kiváltotta protrombotikus immun trombocitopéniának (VIPIT) nevezték.

Kezelhető az állapot

Andreas Greinacher, a vérrögösödés területének szakértője szerint lehetséges diagnosztizálni és kezelni is ezt az állapotot, de a világ számára ez kevés lehet. Több kutató is úgy nyilatkozott a felismerést bemutató Science-nek, hogy

meg vannak győződve arról, hogy a vakcina váltja ki ezt a tünetegyüttest,

ami nem jó ómen egy olyan szer számára, melyet a WHO az egész világ számára szánt. Épp az alacsony és közepes bevételű államok immunizálásában számítanak nagy mértékben a védőoltásra, ezekben az országokban pedig nem valószínű, hogy lenne kapacitás a diagnosztizálásra és a kezelésre.

Az Európai Unió is számít az oltásra: 400 millió adagot rendeltek belőle. Vannak már európai országok, amelyek azokon fogják majd csak az oltást használni, akik a legnagyobb hasznot várhatják tőle, ez pedig az idősebb korosztály. Németországban például már csak 60 év fölöttiek kaphatják a vakcinát.

Odafigyelnek rá világszerte

Greinacher hipotézise nem győzött még meg mindenkit, de komolyan veszik: bár az Egyesült Királyságban 11 millió adagot adtak be a vakcinából és csak öt ilyen esetet észleltek, a brit hematológiai társaság arra figyelmeztette tagjait, hogy ügyeljenek a VIPIT-re utaló tünetekre. Az AstraZeneca csak annyival reagált a hírre, hogy

saját klinikai kísérleteikben nem tapasztaltak semmi ilyesmit,

Robert Brodsky, a Johns Hopkins Egyetem hematológusa pedig úgy fogalmazott, bár jól hangzik az elmélet, teljesen még nincs meggyőzve annak helytállóságáról.

A furcsa betegséggel kapcsolatos hipotézis történetének kezdete akkorra tehető, amikor Sabine Eichinger hematológus egy 49 éves nővért kezelt. A nő alhasi fájdalmat tapasztalt, ezután kért segítséget: alacsony vérlemezkeszám mellett alhasi vénáiban és artériáiban is vérrögöket is találtak nála. Már nem tudták megmenteni, Eichinger viszont elgondolkodott azon, mi okozhatta nála ezt az állapotot. Az alacsony vérlemezkeszám nem rögösödéshez, hanem éppen hogy vérzésekhez szokott vezetni, ez a furcsa kettősség a heparin nevű vérhígító mellékhatásaként szokott ritkán jelentkezni. A nővér ugyanakkor nem kapott heparint, viszont a tünetek jelentkezése előtt öt nappal felvette az AstraZeneca vakcinájából az első adagot.

Eichinger ekkor vonta be Greinachert, és az események innentől felgyorsultak. Greinacher több kollégájával egyeztetett világszerte arról, hogy tapasztaltak-e ilyesmit, a válasz pedig igen volt. Nem sokkal ez után a vakcinák biztonságosságáért felelő német Paul Ehrich Intézet, melyet szintén megkeresett, fel is függesztette a vakcina használatát.

Nem tudni, mekkora tömeget érinthet

Greinacher szerint vérhígítóval - de nem heparinnal - és immunoglobulionokkal ugyanúgy lehetne kezelni ez állapotot, ahogyan a HIT-et. További kutatásra és adatokra van ugyanakkor még szükség ahhoz, hogy ebben biztosabbak lehessenek.

A kutatók előtt most az a feladat áll, hogy kiderítsék, a vakcinát potenciálisan felvevők mekkora hányadának számára jelent valódi rizikót az AstraZeneca oltása.

Eddig leginkább 65 év alatti nőknél okozott az problémát, de ez amiatt is történhetett, mert eredetileg 65 év alattiaknál kezdték el használni a vakcinát, ráadásul sok országban egészségügyi dolgozók körében, ahol sok a nő. Épp ezért nemcsak Németországban, hanem több másik államban is az idősebbeknek adják a vakcinát: Franciaországban 55 év, Svédországban és Finnországban 65 év, Izlandon pedig 70 év fölöttieknek.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!