Infostart.hu
eur:
364.23
usd:
325
bux:
145330.02
2026. november 2. hétfő Achilles
A Pfizer és a BioNTech gyógyszeripari vállalatok koronavírus elleni vakcináját adják be egy asszonynak a svájci Morges kórházában kialakított oltóközpontban 2021. január 11-én. A svájci Vaud kantonban ezen a napon kezdték meg a koronavírus elleni védőoltások beadását.
Nyitókép: MTI/EPA-KEYSTONE/Laurent Gillieron

Itt lehet nyomon követni a beoltottsági adatokat Európában – a magyarok is köztük

Az uniós tagállamok koronavírus elleni oltási folyamatait nyomon követő mechanizmus létrehozását jelentette be az Európai Unió Járványvédelmi és Betegségmegelőzési (ECDC) Központja.

A stockholmi székhelyű ECDC, amelynek a 27 uniós tagállamon kívül Liechtenstein, Norvégia és Izland is a tagja, hétfőn tette közzé honlapján az első – még korántsem teljes – adatokat.

A központ honlapján található bejelentés szerint a Covid-19 Vaccine Tracker (védőoltás-követő) nevű alkalmazás célja, hogy áttekinthetővé és összehasonlíthatóvá tegye a vírus elleni oltással kapcsolatos tagállami eljárási módszereket, stratégiákat, többek között az oltási kampányokat és az oltóanyagok területi elosztottságát. Előzetes adatokat szolgáltat továbbá a beoltottság tagállami arányairól is.

Az első oltást felvevők aránya az adatszolgáltatásban részt vevő országokban (Forrás: ECDC/EuroGraphics/UN-FAO/Turkstat)
Az első oltást felvevők aránya az adatszolgáltatásban részt vevő országokban – a színskála a világostól a sötétig a 0 és a 4,1 százalék közötti aránysávot osztja fel. Magyarországon az eddig beküldött adatok szerint a lakosság 2,2 százaléka kapta meg a koronavírus elleni oltás első dózisát. (Forrás: ECDC/EuroGraphics/UN-FAO/Turkstat)

Száz emberre jutó kiszállított oltások száma a 0–9,8-as skálán (Forrás: ECDC/EuroGraphics/UN-FAO/Turkstat)
Száz emberre jutó kiszállított oltások száma a 0–9,8-as skálán. Magyarországon száz emberre öt oltás jut az eddig beküldött adatok szerint. (Forrás: ECDC/EuroGraphics/UN-FAO/Turkstat)

Az egyes országokba kiszállított oltásmennyiség a február 2-ig beérkezett adatok szerint (Forrás: ECDC)
Az egyes országokba kiszállított oltásmennyiség a február 2-ig beérkezett adatok szerint (Forrás: ECDC - a teljes méretű grafikon ide kattintva látható)

Az ECDC ezenkívül saját jelentésben fog beszámolni a tagállami oltási stratégiákról, amely egyben iránymutatással és részletes információkkal is szolgál a nemzeti egészségügyi hatóságoknak az oltások ütemezéseinek hatékonnyá tételéhez.

Az ECDC által eddig összegyűjtött adatok szerint 8,23 millió adag vakcinát adtak be a tagországokban, bár a hivatal szerint a tényleges adatok ennél sokkal magasabbak, mivel több ország még nem közölt adatokat.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Fontos felújításokra, átalakításokra nem lehet használni a Wekerle Pluszt – szakértő segít eligazodni

Fontos felújításokra, átalakításokra nem lehet használni a Wekerle Pluszt – szakértő segít eligazodni

Az energiahatékonyság javítása nemcsak a rezsiköltségeket csökkentheti, hanem az ingatlanok értékét is növelheti. Az októberben elindult Wekerle+ program a lakásvásárlást és a korszerűsítést is támogatja, így azoknak is segítséget nyújthat, akik energiafaló, felújításra szoruló otthont vásárolnának. Milyen lehetőségeket kínál a program, és milyen feltételekkel lehet igénybe venni a támogatást? Erről kérdezte Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét az InfoRádió.

Szovjetunió, puhatestűzés – Magyar Péter napirend előtti viszonválasza

A kormányfő kifogásolta, hogy az elmúlt 20 évben miért nem ment át a parlamenten az ügynökakták nyilvánosságra hozatala. A Mi Hazánk vezetője szerinte belehazudik az emberek szemébe, a 2027-es költségvetésről viszont újra részletesebben beszélt.
inforadio
ARÉNA
2026.11.03. kedd, 18:00
Horváth Gábor
a Költségvetési Tanács elnöke
Néhány ország vagyonokat keres az amerikai–kínai rivalizáláson

Néhány ország vagyonokat keres az amerikai–kínai rivalizáláson

Akár tetszik, akár nem, sok szegény ország sorsa a természeti erőforrásaitól függ. Mivel iparuk kevésbé fejlett és szolgáltatószektoruk kisebb, mint a gazdag államoké, a föld alatti kincsek döntően befolyásolhatják gazdasági kilátásaikat. Az olaj és az ércek iránti növekvő globális kereslet ösztönözheti a növekedést, vonzhatja a beruházásokat és betömheti a költségvetési lyukakat. A szegényebb országok pénzügyminiszterei közül sokan nosztalgiával emlékeznek vissza a legutóbbi nyersanyag-szuperciklusra, amikor a felemelkedő Kína kielégíthetetlen kereslete felhajtotta a fémek és a fosszilis tüzelőanyagok árát. Az olajeladásoknak is köszönhető, hogy Angola GDP-je 2002 és 2008 között csaknem megduplázódott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×