Infostart.hu
eur:
390.23
usd:
337.99
bux:
123635.38
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Joe Biden amerikai elnök aláírja a beiktatási, valamint a kormányzati tisztségekre jelölt személyek jelöléséről szóló dokumentumokat a törvényhozás washingtoni épületében, a Capitolium elnöki irodájában 2021. január 20-án, beiktatása napján.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Jim Lo Scalzo

Donald Trump egyik döntését vitte tovább Joe Biden

Az új amerikai elnök eltörölte elődje intézkedéseinek nagy részét, egyet azonban megerősített.

Joe Biden amerikai elnök rendeletet írt alá a közbeszerzési szabályok szigorításáról, amely a hazai feldolgozóipar támogatását célozza azáltal, hogy a kormányzati ügynökségeket és hivatalokat arra készteti, több terméket és szolgáltatást vásároljanak amerikai vállalatoktól.

"Az adófizetők pénzét fogjuk felhasználni Amerika újjáépítéséhez. Amerikai termékeket vásárolunk, és támogatjuk az amerikai munkahelyeket" – mondta Biden, mielőtt ellátta kézjegyével a közbeszerzésekben az amerikai termékeket előnyben részesítő törvény (Buy American) kiskapuit bezáró rendeletet.

Az 1933-ban elfogadott jogszabály kötelezi a szövetségi kormányt, hogy amerikai vállalatokkal kössön szerződést, amikor ez lehetséges, de számos kivételt és könnyítést tesz lehetővé. A törvényt például sok esetben úgy kerülik ki a vállalatok, hogy ráütik az adott termékre a "Készült az Egyesült Államokban" feliratot, jóllehet összetevői túlnyomó része külföldről származott, vagy importálás után kisebb módosításokkal adták tovább.

Biden az eddigi kiskapukat próbálta bezárni a rendelettel – írja a Portfolio. A szabályok betartatására

Biden új hivatalt hozott létre, a Made in America Office-t,

melyet a Költségvetési Hivatal hatásköre alá rendelt. Ez lesz felelős azért is, hogy elbírálja azt is, hogy indokolt-e bizonyos esetekben amerikai helyett külföldi termékeket beszerezni. A hivatalnak külön kérelmet kell benyújtani abban az esetben, ha egy állami szervezet külföldi eszközöket vagy szolgáltatásokat tervez beszerezni és a bírálatokat minden esetben közzé kell tenni az interneten, ha egyszer megtörténnek.

Az amerikai feldolgozóipar jelenleg az ország gazdaságának 18 százalékát adja és a munkaerőpiac 7,9 százalékát foglalkoztatja.

Biden elnök azt ígérte, hogy a világ legnagyobb áru- és szolgáltatásvásárlójaként az amerikai kormány vásárlóerejét a hazai feldolgozóipar megerősítésére és az új technológiákat felvevő piac megteremtésére használja. Jelezte: nem hiszi, hogy az amerikai feldolgozóipar életereje már a múlté.

Az új elnök ezzel elődje, Donald Trump feldolgozóipart támogatni szándékozó rendelkezéseit erősítette meg.

Trump 2017-ben, beiktatása után nem sokkal hozta az első ilyen intézkedést, a „Buy American, Hire American” névre hallgató rendeletet, mellyel arra is kötelezte a szövetségi irányítás alatt álló szervezeteket, hogy lehetőleg az amerikai munkaerőpiacról vegyenek fel alkalmazottakat. Az első lépést több is követte, legutóbb tavaly augusztusban az amerikai gyógyszerek vásárlására szólított fel Trump – emlékeztet a portál.

A Portfolio szerint kérdés, hogy Biden rendelete mennyire tudja felrázni az amerikai feldolgozóipart, hiszen az állami intézmények már most is 97 százalékban amerikai cégektől vásárolnak.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán kedden este megerősítette, illetve bosszút esküdött Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának és Golamreza Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokának a halála miatt. Teherán bosszúból Izrael középső részét vette légi támadás alá, Ramat Gan városában ketten meghaltak. Az éjszaka folyamán az izraeli hadsereg közölte: folytatták a Hezbollah elleni csapásaikat Dél-Libanonban, miközben Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind iráni rakéták és drónok elfogásáról számolt be. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint 2,5 tonnás óriásbombákat vetettek be iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros térségében, ugyanakkor Donald Trump többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelme érdekében. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×