Infostart.hu
eur:
387.26
usd:
333.41
bux:
123872.29
2026. március 6. péntek Inez, Leonóra
Joe Biden amerikai elnök aláírja a beiktatási, valamint a kormányzati tisztségekre jelölt személyek jelöléséről szóló dokumentumokat a törvényhozás washingtoni épületében, a Capitolium elnöki irodájában 2021. január 20-án, beiktatása napján.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Jim Lo Scalzo

Donald Trump egyik döntését vitte tovább Joe Biden

Az új amerikai elnök eltörölte elődje intézkedéseinek nagy részét, egyet azonban megerősített.

Joe Biden amerikai elnök rendeletet írt alá a közbeszerzési szabályok szigorításáról, amely a hazai feldolgozóipar támogatását célozza azáltal, hogy a kormányzati ügynökségeket és hivatalokat arra készteti, több terméket és szolgáltatást vásároljanak amerikai vállalatoktól.

"Az adófizetők pénzét fogjuk felhasználni Amerika újjáépítéséhez. Amerikai termékeket vásárolunk, és támogatjuk az amerikai munkahelyeket" – mondta Biden, mielőtt ellátta kézjegyével a közbeszerzésekben az amerikai termékeket előnyben részesítő törvény (Buy American) kiskapuit bezáró rendeletet.

Az 1933-ban elfogadott jogszabály kötelezi a szövetségi kormányt, hogy amerikai vállalatokkal kössön szerződést, amikor ez lehetséges, de számos kivételt és könnyítést tesz lehetővé. A törvényt például sok esetben úgy kerülik ki a vállalatok, hogy ráütik az adott termékre a "Készült az Egyesült Államokban" feliratot, jóllehet összetevői túlnyomó része külföldről származott, vagy importálás után kisebb módosításokkal adták tovább.

Biden az eddigi kiskapukat próbálta bezárni a rendelettel – írja a Portfolio. A szabályok betartatására

Biden új hivatalt hozott létre, a Made in America Office-t,

melyet a Költségvetési Hivatal hatásköre alá rendelt. Ez lesz felelős azért is, hogy elbírálja azt is, hogy indokolt-e bizonyos esetekben amerikai helyett külföldi termékeket beszerezni. A hivatalnak külön kérelmet kell benyújtani abban az esetben, ha egy állami szervezet külföldi eszközöket vagy szolgáltatásokat tervez beszerezni és a bírálatokat minden esetben közzé kell tenni az interneten, ha egyszer megtörténnek.

Az amerikai feldolgozóipar jelenleg az ország gazdaságának 18 százalékát adja és a munkaerőpiac 7,9 százalékát foglalkoztatja.

Biden elnök azt ígérte, hogy a világ legnagyobb áru- és szolgáltatásvásárlójaként az amerikai kormány vásárlóerejét a hazai feldolgozóipar megerősítésére és az új technológiákat felvevő piac megteremtésére használja. Jelezte: nem hiszi, hogy az amerikai feldolgozóipar életereje már a múlté.

Az új elnök ezzel elődje, Donald Trump feldolgozóipart támogatni szándékozó rendelkezéseit erősítette meg.

Trump 2017-ben, beiktatása után nem sokkal hozta az első ilyen intézkedést, a „Buy American, Hire American” névre hallgató rendeletet, mellyel arra is kötelezte a szövetségi irányítás alatt álló szervezeteket, hogy lehetőleg az amerikai munkaerőpiacról vegyenek fel alkalmazottakat. Az első lépést több is követte, legutóbb tavaly augusztusban az amerikai gyógyszerek vásárlására szólított fel Trump – emlékeztet a portál.

A Portfolio szerint kérdés, hogy Biden rendelete mennyire tudja felrázni az amerikai feldolgozóipart, hiszen az állami intézmények már most is 97 százalékban amerikai cégektől vásárolnak.

Címlapról ajánljuk
A „kék veréb” lett Hamenei ajatollah végzete

A „kék veréb” lett Hamenei ajatollah végzete

Blue Sparrow a neve annak a különleges rakétának, ami végezett Irán első számú vezetőjével. Az eszközt eredetileg egész más célra tervezték az izraeliek.

Ukrán fenyegetés: katonáknak adná meg Orbán Viktor címét Volodimir Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reményét fejezte ki, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök abbahagyja az Európai Unión belül a 90 milliárd eurós hitel végső jóváhagyásának blokkolását – és a szavaihoz némi fenyegetést is hozzátett. Mindezt az államfő csütörtökön Kijevben mondta egy sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.03.06. péntek, 18:00
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
Majdnem 800 pontot esett a Dow, 80 dollár fölé lépett egy időre az olaj

Majdnem 800 pontot esett a Dow, 80 dollár fölé lépett egy időre az olaj

Ma is az iráni háború friss fejleményei borzolták a kedélyeket a világ tőzsdéin, a tegnapi meredek zuhanást követően Ázsiában kisebb felpattanást láthattunk, a jó hangulat azonban Európára már nem terjedt tovább, a nagyobb részvényindexek ma is inkább estek, miközben a Brent nyersolaj ára tovább emelkedett. Üdítő kivétel volt viszont a magyar tőzsde, hiszen a BUX index a kedvezőtlen nemzetközi mezőnyben nagyot tudott emelkedni és végül 1 százalékos pluszban zárt. Az emelkedést elsősorban az OTP-nek és a Molnak lehetett köszönni; előbbi a holnap hajnalban érkező negyedik negyedéves gyorsjelentés közzététele előtt tudott feljebb kerülni, utóbbi árfolyamát pedig az iráni háború nyomán tovább emelkedő olajár hajtotta. Este Amerikában masszív mínuszok kezdtek kibontakozni, miután a WTI olaj árfolyama átlépte a 80 dollárt, és olajársokktól tart a részvénypiac.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×