eur:
410.75
usd:
386.93
bux:
76966.7
2024. november 12. kedd Jónás, Renátó
A 2020. február 6-én közreadott képen védőruházatot viselő egészségügyi dolgozó fogadja a Vuhanban nemrégen felépített ideiglenes kórházba érkező koronavírussal fertőzött betegeket február 5-én. A koronavírus okozta fertőzés következtében Kínában 28 ezerre nőtt a diagnosztizált fertőzöttek száma, és 563-an haltak meg. A Kínán kívüli országokban összességében legalább 240-en betegedtek meg, és ketten meghaltak.
Nyitókép: MTI/AP/Chinatopix

Több felelőst is találtak a járvány kirobbanásáért

Egy nemzetközi vizsgálóbizottság megállapította, hogy mit kellett volna tenni a pandémia kezdetén.

Kína túlságosan lassan cselekedett az első koronavírus-fertőzések ismeretében, és lehetséges, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is túl lassan reagált a járványkitörésre - közölte köztes jelentésben az úgynevezett Világjárványra való Felkészültséggel és Reagálással foglalkozó Független Testület. A bizottságot tavaly hozták létre WHO-tagállamok kérésére, hogy levonja a tanulságokat a koronavírus-járványból és kezeléséből.

"Ami világos számunkra, hogy

tavaly januárban Kínában a helyi és nemzeti egészségügyi hatóságok szigorúbb járványügyi intézkedéseket is bevezethettek volna"

- jelentette ki a Helen Clark volt új-zélandi miniszterelnök és Ellen Johnson-Sirleaf korábbi libériai elnök vezette csoport.

A testület szerint viszont nem világos, hogy tavaly miért csak január 22-én hívták össze a WHO sürgősségi szakértői bizottságát, és miért nem jutottak dűlőre arról, hogy globális egészségügyi vészhelyzetnek minősítsék a helyzetet még január 30. előtt.

A panel megjegyezte, hogy a WHO egészen március elejéig nem minősítette világjárványnak a ragályt, pedig - mint mondják - ez a megnevezés segíthetett volna "összpontosítani a figyelmet a helyzet súlyosságára".

A vizsgálóbizottság nem csak Kínát és a WHO-t tette felelőssé a kialakult helyzetért.

A panel szerint bár 2020 januárjában már világos volt, hogy több országban vannak koronavírus-fertőzöttek, túl kevés kormány használta fel a rendelkezésére álló információkat a vírus terjedésének megakadályozására.

"Azonnal járványügyi korlátozó intézkedéseket kellett volna bevezetni mindegyik országban, amelyikben feltehető volt, hogy vannak esetek. De nem alkalmazták őket" - áll a jelentésben.

Peking sem rendelkezett elég információval

A kínai külügyminisztérium szerint Peking gyorsan reagált a koronavírus-járványra, és kellően szigorú intézkedéseket vezetett be a vírus terjedésének megfékezésére - jelentette ki Hua Csun-jing, a minisztérium szóvivője.

Hua szerint Kína gyors és határozott döntéseket hozott a járvány kitörését követően, elsőként figyelmeztetve a világ többi országát a járványveszélyre, miközben még Peking sem rendelkezett elegendő információval a vírusról.

"Természetesen azon kell igyekeznünk, hogy még jobban csináljuk. De ez minden országra vonatkozik, nem csupán Kínára" - húzta alá. A szóvivő emlékeztetett: a kínai vezetés tavaly január 23-án - mintegy három héttel az első esetek felbukkanása után - lezárta a járvány első gócaként ismert, közép-kínai Vuhant, jelentősen csökkentve a további fertőzések és halálozások számát.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump külügyi vezetőjelölése jelzés Ukrajnának

Donald Trump külügyi vezetőjelölése jelzés Ukrajnának

A megválasztott amerikai elnök egykori kihívóját nevezheti ki a külügyek élére – aki Ukrajna esetében a „földet békéért” gondolat támogatója. A választáson győztes republikánus elnökjelölt kinevezett egy szigorú határvédelmi főnököt és egy ENSZ-nagykövetet is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.13. szerda, 18:00
Navracsics Tibor
közigazgatási és területfejlesztési miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×