Von der Leyen az uniós tagországok állam- és kormányfőinek decemberre terveztett ülését előkészítő EP-vitában felszólalva úgy vélekedett, hogy a jogállamiság elvére vonatkozó politikai feltételrendszerrel összefüggésben elért megállapodás szükséges, megfelelő és arányos.

Arra emlékeztetett, hogy az Európai Tanács júliusi tanácskozásán megegyezés született az unió hosszú távú költségvetéséről és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alapról, valamint a hozzá kapcsolódó feltételrendszerekről. Az EP továbbfejlesztett feltételrendszereivel összefüggésben azonban két tagállam a kételyét jelezte – tette hozzá.

Szavai szerint "nehezen képzelhető el", hogy a megállapodással kapcsolatban bárkinek Európában kivetnivalója lenne. Akiknek mégis kételyei vannak, egyértelmű út áll rendelkezésükre: az Európai Unió Bíróságához fordulhatnak, és ellenőriztethetik az új szabályokat.

Kiemelte, a jogi nézeteltérések tisztázásának a helyszíne az uniós bíróság. Nem engedhető meg, hogy a segítségre szoruló európaiak milliói válasz és megoldás nélkül maradjanak. Az Európai Uniónak azokért is cselekednie kell, akik féltik a munkahelyeiket, beleértve Magyarországot és Lengyelországot is – mondta.

A legjobb az lenne, ha ezeket a kételyeket mihamarabb meg lehetne szüntetni

– mondta.

Az Európai Unió zöld jelzést vár az Európai Parlamenttől a hosszú távú költségvetés és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alappal összefüggésben – tette hozzá az Európai Bizottság elnöke.

Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője a vitában azt mondta, megfelelő mechanizmus jött létre az által, hogy az Európai Parlament kijavította a júliusi csúcstalálkozó nem megfelelő ajánlásainak hibáit. Magyarország és Lengyelország vétója szerinte felelőtlen. Az Európai Parlament semmit sem enged a mechanizmusból – húzta alá.

Magyar felszólalások

Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti (EP-)képviselő felszólalásában kijelentette, a Fidesz-KDNP EP-képviselőcsoportja egyetért az Európai Néppárt vezető politikusainak azzal az álláspontjával, amellyel egyértelműen és határozottan elutasítják a jogállamisági feltételesség politikai zsarolóeszközét.

Mint sorolta, Donald Tusk, az EPP elnöke szerint a költségvetési forrásokat nem szabad tisztán politikai kritériumoknak alávetni. Jean-Claude Juncker, még Európai Bizottság elnökként úgy fogalmazott a javaslatról: a fenyegetődzés nem alkalmas a jogállamisággal kapcsolatos szabályok betartására. Manfred Weber korábban kifejtette: fennáll a veszélye, hogy a jogállamisági eljárást politikai ütközetekhez használják. Angela Merkel német kancellár a Magyarország és Lengyelország egyetértésének hiányában kialakult helyzetről pedig azt mondta: az EP ugyan többséget hozott létre, de ha az Európai Tanácsban, az állam-, illetve kormányfők között nincs egyhangúság, akkor a megállapodás nem lehetséges. Az egyik oldalon ott van a tagállamok egyhangúsága.

A Fidesz-KDNP EP-képviselőcsoportja változatlanul kiáll a politikai zsarolóeszközt elutasító néppárti álláspont mellett

– emelte ki Deutsch Tamás.

Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom EP-képviselője felszólalásában azt mondta, "a jogállamisági mechanizmushoz nem kell egyhangúság". Az EP nem hajlandó visszalépni a mechanizmust illetően.

"Minden olyan szándék, ami az ellenkező irányba mutat, történelmi hiba és a politikai gyengeség" – fogalmazott.

Azt mondta, nem működik, továbbá óriási hibát jelent az autokraták békítésének kísérlete. Ehelyett az európai jobboldalnak és a konzervatívoknak az emberek és az európai értékek mellett kellene kiállniuk – tette hozzá.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője felszólalásában azt mondta, az uniónak olyan eszközökre van szüksége, amelyek kikényszerítik a jogszabályok tagállami betartását. Ennek hiányában Európa sosem lehet erős. Az Orbán-kormány belülről bomlasztja Európát, az eddig okozott megosztottságot csak erős egység által lehetet felszámolni.

Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője közleményében úgy vélekedett, "történelmi bűn" lesz, ha a tagországok állam-, illetve kormányfői "ismételten hátba szúrják" a közel 450 millió európai állampolgár akaratát képviselő Európai Parlamentet, és alkut kötnek a "maffiózókkal".

"A Fidesz szerint a mostani vétó ügye Kelet-Közép-Európa és a Nyugat harca. Szerintem a józan ész, az európai tisztesség és a pitiáner maffiavezérek harca" – fogalmazott Ujhelyi.