INFORÁDIÓ
2021. április 13. kedd
Ida

irán

egyesült államok

atomalku

Az amerikai légicsapásban elhunyt Kászim Szulejmáni iráni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnokát gyászolók amerikai zászlót tépnek darabokra Teheránban 2020. január 3-án, a pénteki ima után. Ali Hamenei, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője háromnapos nemzeti gyászt rendelt el Kászim Szulejmáni tábornok halála miatt.  Az Egyesült Államok 2020. január 3-án légicsapásokat hajtott végre Bagdadban Iránhoz köthető célpontok ellen. A támadásban meghalt Kászim Szulejmáni és Abu Mahdi al-Muhandisz, a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező milicistákat tömörítő ernyőszervezet vezetője.

Irán hajlandó a kompromisszumra atomügyben, ha Joe Biden...

Infostart / MTI

Irán kész maradéktalanul végrehajtani a nukleáris programjáról 2015-ben kötött atomalkut, ha a következő amerikai elnök feloldja a Teherán ellen hozott szankciókat – jelentette ki Dzsavád Zaríf külügyminiszter, hozzáfűzve, hogy Joe Biden ezt három elnöki rendelettel könnyedén megteheti.

"Ha Biden úr hajlandó végrehajtani az Egyesült Államok által vállalt kötelezettségeket, akkor mi is azonnal vissza tudunk térni a megállapodásban vállaltak teljes körű teljesítéséhez... Ls lehetségessé válnak a tárgyalások" az eredeti 5+1 hatalmi keretben – mondta Zaríf egy interjúban, amelyet az Irán című állami napilap a weboldalán jelentetett meg szerdán.

"Készek vagyunk tárgyalni arról, hogy az Egyesült Államok hogyan válhat újra a megállapodás részesévé" - mondta Zaríf, aki szerint "a helyzet javulni fog a következő néhány hónapban". "Biden három elnöki rendelettel feloldhatja az összes szankciót."

Joe Biden demokrata párti elnökjelölt, aki a szavazatok túlnyomó többségének összesítése alapján győzelemre áll az amerikai elnökválasztáson, azt ígérte, hogy újra csatlakozik az alelnöksége idején kötött 2015-ös megállapodáshoz, ha Irán szintén visszatér vállalt kötelezettségeinek teljesítéséhez.

Diplomaták és elemzők azonban nem tartották valószínűnek, hogy ez hamarosan megtörténhet, arra számítva, hogy az egymással szemben bizalmatlan felek további vállalásokat akarnak majd kicsikarni egymástól.

A megállapodás keretében Irán vállalta nukleáris programjának korlátozását, amiért cserébe az aláíró nagyhatalmak az Iránt sújtó nemzetközi szankciók fokozatos enyhítését ígérték.

A megállapodást Irán tavaly júniustól kezdte fokozatosan megszegni, miután Donald Trump amerikai elnök 2018 májusában egyoldalúan kiléptette országát az atomalkuból, és ismét széles körű szankciókkal sújtotta a teheráni rezsimet.

Zaríf az interjúban nem ragaszkodott ahhoz, hogy az Egyesült Államok kártérítést fizessen az okozott károkért, köztük az olajbevételek jelentős kieséséért, ahogy azt Haszan Róháni elnök korábban követelte.

A megállapodáshoz való visszatérés "automatikusan megtörténhet, és nincs szükség feltételek szabására: az Egyesült Államok végrehajtja a (szankciók feloldására vonatkozó) 2231-es (ENSZ biztonsági tanácsi) határozatot, mi pedig teljesítjük a nukleáris megállapodásban vállalt kötelezettségeinket" – mondta Zarif az interjúról a lap által közzétett videofelvételen.

Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018