eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter találkozója Varsóban 2020. október 22-én.
Nyitókép: MTI/KKM/Király Márton

Szijjártó Péter: a végsőkig elmegyünk

A külgazdasági és külügyminiszter szerdán Varsóban tárgyalt Zbigniew Rau lengyel külügyminiszterrel.

Lengyelország és Magyarország a végsőkig el fog menni annak érdekében, hogy egyiküket se zsarolhassák az uniós források felhasználása során – jelentette ki Szijjártó Péter a tárgyalások után. A találkozón megerősítették azt az álláspontjukat, hogy az uniós források mindkét országnak járnak, mivel a lengyelek és a magyarok is hozzájárulnak az Európai Unió gazdasági teljesítményéhez, s ezáltal az uniós források közös forrásokat jelentenek.

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy Varsót és Budapestet zsarolással megpróbálják rávenni arra, hogy akár migrációs politikájukat, akár más politikájukat megváltoztassák.

Közölte, Zbigniew Rau lengyel külügyminiszterrel abban is megegyeztek, hogy a két ország elutasítja az Európai Bizottság új menekültügyi paktumát, amely a tárcavezető szerint ugyanazt az elvet képviseli, mint amit a bizottság az elmúlt öt esztendőben képviselt, és "ugyanazokat a hibákat ismétli meg, amelyek miatt az EU-nak az elmúlt években sok veszéllyel kellett szembenéznie".

A javasolt paktum "ugyanúgy előírná az új letelepedési kvótát, csak egy erőltetett nyelvtani kísérletet hajt végre annak érdekében, hogy másnak nevezze"

– fogalmazott a külügyminiszter, hozzátéve: hiába hívják a kvótát "szponzorált visszatérítésnek", az ugyanúgy kötelező letelepítési kvótát jelent.

A fehéroroszországi helyzetet illetően a két miniszter megállapodott: Magyarország segítséget nyújt Lengyelországnak, miután több Fehéroroszországban akkreditált lengyel diplomatának, köztük a nagykövetnek is távoznia kellett. A miniszterek közötti megállapodás értelmében

mindaddig, amíg a lengyelek nem tudják helyreállítani minszki képviseletüket, Magyarország látja el vízumképviseletüket, vízumokat ad ki Lengyelország nevében is.

Szijjártó és Rau megállapodtak a keresztényeket támogató politika folytatásában is. "Az elkövetkezendő egy-két hónapban lebonyolítjuk azokat az eljárásokat, amelyek nyomán az esztendő végén a Jordániában működő keresztény kórházaknak egészségügyi felszerelést szállítunk annak érdekében, hogy a Szíriából származó betegeket el tudják látni" - jelentette be Szijjártó Péter.

Újabb lépés a gyorsvasútért

A nap folyamán Andrzej Adamczyk lengyel infrastrukturális miniszterrel aláírják a Budapest és Varsó között tervezett gyorsvasútról "azt a koncepcionális dokumentumot, amelyet majd benyújtanak az uniós támogatás megszerzése érdekében".

A gyorsvasút megvalósíthatósági tanulmánya magyar részről a jövő év elejére elkészül. "A köztes dokumentumokból világosan látszik, hogy

egy 300 kilométeres óránkénti sebességű vasút építése megtérülő lenne a térség számára,

biztosítaná egyrészt az észak-déli összeköttetést, valamint kapcsolódást a nyugat-európai gyorsvasúti rendszerhez is" - mondta el a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter egynapos lengyelországi útja során, csütörtök délelőtt Magyarország főkonzulátusát is megnyitotta a balti-tengeri kikötővárosban, Gdanskban.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Hat héten át zajlik a világ leghosszabb választása: most dőlhet el másfél milliárd ember jövője

Hat héten át zajlik a világ leghosszabb választása: most dőlhet el másfél milliárd ember jövője

Indiában pénteken kezdődött meg a világ legnagyobb általános választása, amelyen közel 1 milliárd választásra jogosult adhatja le a szavazatát. A rendkívüli méretek miatt ezt a szokásosnál sokkal hosszabb időkeretben bonyolítják le, összesen hat héten keresztül zajlik a voksolás, eredményekre csak júniusban lehet majd számítani. A döntés nem könnyű, ugyanis számos olyan tényező van, amely befolyásolhatja a választók döntését. Elemzésünkben összeszedjük, hogy mi motiválhatja most az indiai szavazókat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×