eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Panama, 2016. április 13.Biztonsági őr a Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodánál a fővárosban, Panamában 2016. április 12-én, miután az ügyészség razziát tartott az irodában pénzmosásra és terrorizmus pénzelésére utaló bizonyítékok keresésére hivatkozva. A névtelen offshore vállalatok számlavezetésével foglalkozó ügyvédi irodából április elején kiszivárogtatott, 11,5 millió dokumentumot tartalmazó adatbázist, amely több mint 214 ezer offshore céget és dúsgazdag nemzetközi ügyfelet érint, egy titkos forrás adta át a Süddeutsche Zeitung című német lapnak. (MTI/EPA/Alejandro Bolivar)
Nyitókép: Alejandro Bolivar

Panama-iratok: Áttörést jelentő vallomások után körözéseket adtak ki

Nemzetközi körözést adtak ki a német hatóságok a Panama-iratok néven ismert kiszivárogtatott adatbázisa révén világszerte hírhedt Mossack Fonseca panamai ügyvédi iroda két alapító-tulajdonosa, a német származású Jürgen Mossack és Ramón Fonseca ellen - írta kedden a Süddeutsche Zeitung (SZ).

A német országos lap és két regionális közszolgálati médiatársaság, a Norddeutscher Rundfunk (NDR) és a Westdeutscher Rundfunk (WDR) közös tényfeltáró munkacsoportjának értesülése szerint az ügyvédeket adócsalásban bűnrészesség és bűnszervezet alapításának gyanúja miatt körözik.

A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) 2017-ben ismeretlen körülmények között megszerezte a több mint 200 ezer offshore cég adatait tartalmazó adatbázist, amelynek alapján több száz eljárást indítottak adózási szabályok megsértése miatt. Így millió eurós nagyságrendben sikerült behajtani elmaradt adót, és a hatóságok a csalásokban közreműködő ügyvédi iroda ellen is nyomozást indítottak.

Az áttörést az irodához tartozó magánbank két német igazgatója, a 2018-ban Franciaországban elfogott Dirk Bauer és a Németországban a rendőrök által a testvére kertjében pihenés közben meglepett Axel Gauster vallomása hozta meg. A két férfi "kipakolt",

bőségesen szolgáltattak adatokat munkájukról, ügyfeleikről, a pénzmozgásokat elfedő manővereikről és főnökeikről, Jürgen Mossackról és Ramón Fonsecáról.

Valószínűleg mindketten Panamában vannak. Ügyvédi irodájukat bezárták, és ugyan 2016-ban néhány hónapra előzetes letartóztatásba kerültek és a helyi hatóságok látványos eljárást indítottak ellenük, időközben lecsendesült a botrány. A hagyományosan kevéssé szilárd panamai igazságszolgáltatási rendszer viszonyainak megfelelően az eljárás kisiklott, és végül

nem a két befolyásos ügyvéd került börtönbe, hanem a legfőbb ügyész és a nyomozást felügyelő ügyész veszítette el az állását, a házkutatásokon lefoglalt iratok pedig feldolgozatlanul hevernek egy raktárban.

Mindkét ügyvéd jómódban él Panamában, de mindketten csapdában vannak a nagyjából Csehország méretű államban. Panama nem adja ki állampolgárait, így a német állampolgárságának elveszítése után már csak panamai állampolgársággal rendelkező Jürgen Mossack és a közép-amerikai országban született Ramón Fonseca a határokon belül biztonságban van, de letartóztatással kell számolniuk, ha külföldre utaznak.

  • A Panama-iratok egy 2,6 terabájt nagyságú adatbázist alkotnak, amelyet a sajtónak szivárogtattak ki.
  • Feldolgozásukat az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumának (ICIJ) keretében kezdték meg. Az ICIJ többször leszögezte, hogy az újságírói függetlenség védelme érdekében az információkat nem osztja meg állami szervekkel.
  • A munka első eredményeit 2016 tavaszán kezdték publikálni cikkekben, amelyek világszerte botrányokhoz, hatósági eljárásokhoz vezettek.
  • Kiderült számos híresség és politikus érintettsége, például Sigmundur Gunnlaugsson izlandi kormányfőé, aki belebukott a botrányba, akárcsak Navaz Saríf pakisztáni miniszterelnök.

Az offshore gazdasági társasági forma önmagában nem törvényellenes, de alkalmas lehet adókerülésre, vagyon, jövedelem elrejtésére vagy tranzakciókban résztvevő személyek vagy szervezetek leplezésére.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×