Minden tagország egyidejűleg, népességarányosan fog hozzájutni a koronavírus elleni oltóanyagokhoz, amíg azonban nem állnak rendelkezésre a jóváhagyott vakcinák, az alapvető egészségügyi és népegészségügyi szolgáltatások és programok fenntartása mellett továbbra is gondoskodni kell a vírus terjedésének enyhítéséről – közölte az Európai Bizottság csütörtökön.
Az Európai Bizottság közleményében arra emlékeztetett, hogy az előzetes piaci kötelezettségvállalások azt teszik lehetővé, hogy az oltóanyaggyártók egész Európa számára gondoskodnak a koronavírus elleni vakcinák előállításáról.
Annak érdekében, hogy a biztonságos és hatékony vakcina bevezetésekor az Európai Unió és lakossága már kellően felkészült legyen,
a tagállamoknak már most el kell kezdeniük az oltóanyagok alkalmazására vonatkozó közös oltási stratégia kidolgozását.
Ennek ösztönzésére az uniós bizottság az oltóanyagok alkalmazására vonatkozó tagállami stratégiák összehangolását célzó útmutatót tett közzé azokról az alapvető intézkedésekről, amelyeket a koronavírus-járvánnyal összefügésben kialakítani kívánt oltási stratégia esetében a tagállamoknak figyelembe kell venniük.
A tagállamoknak többek között biztosítaniuk kell, hogy az oltások beadásához kellő kapacitással rendelkezzenek, ideértve, hogy képzett munkaerő, szükséges orvostechnikai felszerelések és védőeszközök álljanak rendelkezésre.
Az oltásoknak könnyen hozzáférhetőnek és megfizethetőnek kell lenniük minden célcsoport számára.
Az illetékes hatóságoknak felkészültnek kell lenniük az eltérő tulajdonságokkal, tárolási és szállítási igényekkel rendelkező oltóanyagok alkalmazására. A tagállamoknak továbbá közérthető tájékoztatást kell biztosítaniuk az oltóanyagok előnyeiről, kockázatairól és jelentőségéről, ezzel is erősítve a közvélemény bizalmát.
Amíg azonban nem állnak rendelkezésre a koronavírus elleni jóváhagyott vakcinák – írja a közlemény –, addig az alapvető egészségügyi és népegészségügyi szolgáltatások és programok fenntartása mellett továbbra is gondoskodni kell a vírus terjedésének enyhítéséről. Ez elsősorban a veszélyeztetett csoportok védelme, valamint az olyan közösségi kockázatcsökkentő intézkedések révén valósulhat meg, mint a fizikai távolságtartás, a nyilvános helyek bezárása és a munkakörnyezet átalakítása.