Negyedik napja ég Afrika legmagasabb hegye, a tanzániai Kilimandzsáró, a lángok eddig 28 négyzetkilométernyi területet perzseltek fel - közölték a hatóságok szerdán.

A hegy déli oldalán mintegy ötszázan próbálnak meg kapával és egyéb eszközökkel tűztörőket létrehozni a talajon.

A tanzániai nemzeti parkok igazgatóságának vezetője (TANAPA), Allan Kijazi úgy nyilatkozott, sikerült nagy területen körbekeríteni a tüzet. Ugyanakkor elismerte, hogy a nehezen elérhető területeken akadálytalanul tombolnak a lángok.

A TANAPA szerint mintegy 3000 méteres magasságban, egyelőre

ismeretlen okokból tört ki a tűz.

A magasság és a tűzfészek nehezen elérhető volta akadályozza az oltási munkálatokat. A hatóságok egy helikoptert is bevetettek.

Allan Kijazi szerint esőben reménykednek, miután a hegy lábánál lévő Moshi településen már volt némi csapadék.

Mivel a Kilimandzsárónak nem minden oldala érintett, a koronavírus-járvány miatti korlátozásokat követően csak lassan felélénkülő hegyi turizmus útvonalait más irányokba terelik. Továbbra is vannak a hegyen a csúcs felé tartó hegymászók is - mondta el Pascal Shelutete, a TANAPA szóvivője.

A 3900 méteres magasságban lévő Shira táborban tartózkodó német-svájci-osztrák hegymászócsoport szerint a környék csupa füst. Vezetőjük elmondta, hogy a biztonság kedvéért egy veszélytelenebb utat választottak.

Shelutete megerősítette, hogy a turisták által használt útvonalak biztonságosak.

A hatóságok szerint a vasárnap este támadt tűz átcsapott a keleti lejtőre, és elérte a Rombo-körzetet. Az erős szél miatt a tűz kiterjedt rét- és lápvidéket pusztított el. Helyszíni beszámolók szerint a lángok most a hegy lába felé, az őserdő irányába is terjednek. A tűz oka egyelőre ismeretlen.

A Kilimandzsárón legutóbb 2016 októberében volt tűz. Andreas Hemp bayreuthi biológus, aki több mint harminc éve vizsgálja a Kilimandzsáró különösen érzékeny élőhelyének változásait, megfigyelte, hogy egyre gyakoribbá váltak a hegységen a tűzesetek. A szakértő szerint ez összefüggésbe hozható a klímaváltozással.

Jellemző a kelet-afrikai hegyvidékekre, hogy a sziklás hegyi régiót és az esőerdőket a rétek zónája köti össze. A hanganövényzet leveleivel felfogja a ködben lévő párát és elvezeti a talajvízben. "Megvan azonban az a tulajdonságuk, hogy nagyon könnyen égnek. És ha már ég a hanganövényzet, szinte alig lehet eloltani" - fejtette ki Hemp.

Kutatásai szerint a Kilimandzsárón

az erdő határa 1976 óta 800 méterrel lejjebb tolódott.

Úgy véli, ebben az emberi tevékenység helyi hatása is szerepet játszik.

Hemp véleménye szerint a jelenlegi tüzet az esős időszak olthatja el, jelenleg ugyanis végéhez közeledik a száraz időszak. Emellett a szakadékok és a kiszáradt folyómedrek is segíthetnek a lángok megállításában. Mint mondta, a Kilimandzsárótól 450 kilométerre, a tengerparton lévő Dar es-Salaamban, ahol most tartózkodik, már heves esőzések vannak.

Az 5895 méteres Kilimandzsáró a világ legmagasabb, önmagában álló (vulkanikus eredetű) hegycsúcsa, Tanzánia jelképe.