Az Active Watch közleményét több romániai lap idézte szombaton.
Az egyesület azt követően fogalmazta meg álláspontját, hogy a Hotnews.ro portál pénteken ismertette azt a rendeletet, amellyel a moinesti bíróság melletti ügyészség ügyésze vádemelés nélkül lezárta februárban a nyomozást az úzvölgyi katonatemetőnél tavaly június 6-án történt erőszakos cselekmények ügyében. Az ügyész - miután csak román szemtanúkat hallgatott meg - úgy ítélte meg, hogy a "kifele a magyarokkal az országból!" csupán egy "magyarellenesnek vélt jelszó". Szerinte ez nem minősül gyűlöletkeltésnek vagy diszkriminációra való uszításnak, mert nem egy egész közösség, hanem csupán a katonatemető elé élő láncot vonó magyarokra vonatkozott.
Az Active Watch ugyanakkor felszólította a főügyészséget és az igazságügyi minisztériumot, hogy tegyenek erőfeszítéseket az ügyészek képzésére, és az olyan esetek helyes kezelésére, amelyeknél a gyűlölet által motivált bűncselekmények gyanúja áll fenn.
"Nem értjük, hogy egy deportálásra történő nyilvánvaló felszólítást hogyan lehet +vélt jelszónak+ tekinteni. Milyen más megfogalmazást kellett volna használni, hogy az ügyész ne csak gyanítsa, hanem biztos legyen a felszólítás kirekesztő jellegében?" - idézte a Libertatea.ro portál a közleményt.
Az Active Watch szerint az ügyész úgy értelmezte, hogy "a magyarok nem személyek, és mert a törvény csak a személyeket védi, a magyarokat ki lehet rakni az országból, úgy, ahogy a nácik próbáltak két etnikai csoport, a zsidók és a romák nem személynek tekintett tagjaitól megszabadulni". A jogvédő szervezet szerint az ügyészi rendelet legitimál minden olyan tettet, amely valamely romániai etnikai csoportot veszélyeztet.
Az Active Watch kijelentette: az ügyész feltehetőleg csak táplálja az elemi magyarellenes érzéseket, és nem náci érzelmű.
A jogvédő szervezet az ügyészek képzési hiányosságának tulajdonította, hogy Romániában általában nem kerülnek bíróság elé a gyűlölet által vezérelt bűncselekmények. Mint közölte: a közel 700 ilyen ügyből, amelyet 2014 és 2018 között vizsgált meg az ügyészség, csupán kilencből lett bírósági ügy, a többi esetben az ügyészek nem tartották megalapozottnak a panaszt.
A moinesti ügyészség az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP), valamint a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat feljelentése alapján vizsgálta meg 2019 június 6-i úzvölgyi erőszakos temetőfoglalás ügyét, és rendelte el a nyomozás beszüntetését.
A Bákó megyei Darmanesti város önkormányzata tavaly áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő katonatemetőben, amelyet korábban a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozott. A tavalyi hősök napján, június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.