Infostart.hu
eur:
362.27
usd:
314.21
bux:
146453.37
2026. július 30. csütörtök Judit, Xénia
Az amerikai hadsereg egyik M1A2 SEP páncélozott harci járműve a Strong Europe Tank Challenge 2017 fedőnevű NATO-hadgyakorlaton a bajorországi Grafenwöhrben 2017. május 12-én. A hadgyakorlaton Ausztria, Franciaország, Németország, Lengyelország, Ukrajna és az Egyesült Államok vesz részt.
Nyitókép: MTI/EPA/Christian Bruna

Szakértő az amerikai erők kivonásról: büntetés, de van mögötte logika

Az Egyesült Államok heteken belül megkezdi a korábban bejelentett csapatcsökkentést Németországban. A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint a lépés a Németországgal való ellentétet tükrözi, emellett Amerika az oroszhoz hasonló katonai stratégiára is törekszik.

A korábban bejelentett csapatcsökkentés a Németországban állomásozó erők mintegy egyharmadát jelenti, ami már jelentős számnak tekinthető – fogalmazott az InfoRádiónak Wagner Péter, jelezve, hogy Donald Trump legfeljebb 25 ezer főben kívánja meghatározni az amerikai katonák létszámát Németországban. Ennek megfelelően az érintett 11 900 katona nagyságrendileg fele teljes kivonásra kerül Európából, míg a fennmaradó résznek az átcsoportosítása várható, elsősorban Belgiumba, illetve Olaszországba, valamint szóba került, hogy kisebb egységek Lengyelországba kerüljenek.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója emlékeztetett,

az amerikai érvelés kettős.

Egyrészt a védelmi miniszter, továbbá az alá tartozó tábornokok és a vezérkari főnök azt hangoztatják, hogy a kivonás-átopzícionálás egy, már korábban elfogadott nemzeti védelmi stratégia eredménye, amelyben ismételten célul fogalmazták meg, hogy Kína, illetve Ázsia felé kell fordulni, valamint azt, hogy Oroszország elrettentése még inkább hatékonyabb legyen. És az európai katonai parancsnokságot érintő változtatás csak egy a sorban, ez vár a világ más pontjain találhatókra is, tehát

„nem kell belőle nagy ügyet keríteni”

– ismertette Wagner Péter az amerikai álláspontot. Mindehhez történelmi példákat is hoztak, miszerint a NATO-ban mindig is voltak átakaítások, és az amerikai csapatok jöttek-mentek.

A kellemetlen az egészben – folytatta a szakértő –, hogy Donald Trump, saját védelmi miniszterével szembemenve egyenesen azt mondja, hogy az amerikai erők csökkentése

Németország megbüntetéséről szól,

azzal magyarázva, hogy az európai ország nem költ eleget a saját védelmére. Ez pedig egy mélyebb ellentétet eredményez a két szövetséges, következésképp az amerikai elnök és a német kancellár között. Tudniillik Angela Merkel többször ellent mondott Trumpnak, legutóbb a G7-csúcstalálkozó megtartása és Oroszország visszahívása kapcsán – magyarázta a vezető kutató. Mindemellett van egy uniós–amerikai gazdasági versengés is, ami az utóbbi ország vezetőjének nem tetszik.

Oroszország, mint a nevető harmadik?

Wagner Péter szerint, kellően leegyszerűsítve, az említett fejleményeknek Oroszország örülhet. Azonban az amerikai félnek van egy újszerű, de voltaképp logikusnak tekinthető érvelése is, miszerint ahhoz, hogy elrettentsék Oroszországot, nincs szükség akkora katonai erő állomásoztatására állandó jelleggel Európában. A szakember felidézte, az elmúlt napon tartott sajtótájékoztatón a katonai vezetők arra is kitértek, hogy nem az a cél, hogy az érintett erőket véglegesen kivonják, hanem az, ami szintén benne van a nemzeti védelmi stratégiában, hogy

az amerikai erők jövőbeni bevétése, válaszul az orosz hibridhadviselésre, sokkal kiszámíthatatlanabb legyen.

Vlagyimir Putyin orosz elnök részéről gyakorta látható, hogy több tízezres átcsoportosítások alkalmával rendkívül hadgyakorlatokat rendel el, és az amerikaiak ugyan ezt akarják csinálni – mondta a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa, aki szerint ebben van ráció. Hogy az amerikai katonák elrettentésjellegét nem az fogja adni, hogy tízezer számra „ücsörögnek” Németországba állandó jelleggel, hanem az, ha magas készültségben vannak és bármikor bevethetőek – ismételte meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter rendkívüli bejelentkezése

Magyar Péter rendkívüli bejelentkezése

A miniszterelnök a százhalombattai Dunamenti Erőműből jelentkezett be csütörtök este.

A Föld szomorú napja az idei év július 30-a

Július 30-án az emberiség elérte a túlfogyasztás napját, ami azt jelenti, hogy gyorsabban használja fel a természet erőforrásait, mint amilyen ütemben a Föld ökoszisztémái képesek azokat megújítani. Bíró Imola, a Követ Egyesület kommunikációs vezetője az InfoRádió kérdésére elmondta: szinte még egy Föld bolygóra lenne szükség ahhoz, hogy ezt az életmódot folytatni tudjuk.
inforadio
ARÉNA
2026.07.31. péntek, 18:00
Csörnyei Géza
a Fővárosi Vízművek Zrt. vezérigazgatója
Szép pluszban zártak a tőzsdék a tengerentúlon: nagyot mentek a chipgyártók és a Microsoft

Szép pluszban zártak a tőzsdék a tengerentúlon: nagyot mentek a chipgyártók és a Microsoft

A nemzetközi piacokon ma is a tegnapi nagy amerikai esés utóhatásai és az AI-beruházások megtérülésével kapcsolatos aggodalmak határozták és határozzák meg a hangulatot. Európában ugyan napközben kisebb felpattanás bontakozott ki, de az összkép továbbra is bizonytalan maradt, ráadásul több gyorsjelentésre is heves árfolyamreakció érkezett: az Adidas például közel 17 százalékot zuhant. Összességében tehát ideges, erősen vállalati hírek által vezérelt kereskedést láttunk, érdemi megnyugvás nélkül. A magyar tőzsdén is sokáig bizonytalanságban telt a nap, a vége azonban nagyon erős lett, elsősorban az OTP-nek köszönhetően: mind a BUX index, mind az OTP új történelmi csúcsot ért el. Amerikában a chipgyártók vezették az emelkedést: a Sandisk 24, a Micron Technology árfolyama pedig 18%-os pluszban zárt, a kedvező gyorsjelentésnek köszönhetően pedig a Microsoft is 15%-kal feljebb került. A főbb részvényindexek közül a Dow 1,2, a Nasdaq 3, az S&P pedig 1,7%-ot emelkedett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×