eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Az amerikai hadsereg egyik M1A2 SEP páncélozott harci járműve a Strong Europe Tank Challenge 2017 fedőnevű NATO-hadgyakorlaton a bajorországi Grafenwöhrben 2017. május 12-én. A hadgyakorlaton Ausztria, Franciaország, Németország, Lengyelország, Ukrajna és az Egyesült Államok vesz részt.
Nyitókép: MTI/EPA/Christian Bruna

Szakértő az amerikai erők kivonásról: büntetés, de van mögötte logika

Az Egyesült Államok heteken belül megkezdi a korábban bejelentett csapatcsökkentést Németországban. A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint a lépés a Németországgal való ellentétet tükrözi, emellett Amerika az oroszhoz hasonló katonai stratégiára is törekszik.

A korábban bejelentett csapatcsökkentés a Németországban állomásozó erők mintegy egyharmadát jelenti, ami már jelentős számnak tekinthető – fogalmazott az InfoRádiónak Wagner Péter, jelezve, hogy Donald Trump legfeljebb 25 ezer főben kívánja meghatározni az amerikai katonák létszámát Németországban. Ennek megfelelően az érintett 11 900 katona nagyságrendileg fele teljes kivonásra kerül Európából, míg a fennmaradó résznek az átcsoportosítása várható, elsősorban Belgiumba, illetve Olaszországba, valamint szóba került, hogy kisebb egységek Lengyelországba kerüljenek.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója emlékeztetett,

az amerikai érvelés kettős.

Egyrészt a védelmi miniszter, továbbá az alá tartozó tábornokok és a vezérkari főnök azt hangoztatják, hogy a kivonás-átopzícionálás egy, már korábban elfogadott nemzeti védelmi stratégia eredménye, amelyben ismételten célul fogalmazták meg, hogy Kína, illetve Ázsia felé kell fordulni, valamint azt, hogy Oroszország elrettentése még inkább hatékonyabb legyen. És az európai katonai parancsnokságot érintő változtatás csak egy a sorban, ez vár a világ más pontjain találhatókra is, tehát

„nem kell belőle nagy ügyet keríteni”

– ismertette Wagner Péter az amerikai álláspontot. Mindehhez történelmi példákat is hoztak, miszerint a NATO-ban mindig is voltak átakaítások, és az amerikai csapatok jöttek-mentek.

A kellemetlen az egészben – folytatta a szakértő –, hogy Donald Trump, saját védelmi miniszterével szembemenve egyenesen azt mondja, hogy az amerikai erők csökkentése

Németország megbüntetéséről szól,

azzal magyarázva, hogy az európai ország nem költ eleget a saját védelmére. Ez pedig egy mélyebb ellentétet eredményez a két szövetséges, következésképp az amerikai elnök és a német kancellár között. Tudniillik Angela Merkel többször ellent mondott Trumpnak, legutóbb a G7-csúcstalálkozó megtartása és Oroszország visszahívása kapcsán – magyarázta a vezető kutató. Mindemellett van egy uniós–amerikai gazdasági versengés is, ami az utóbbi ország vezetőjének nem tetszik.

Oroszország, mint a nevető harmadik?

Wagner Péter szerint, kellően leegyszerűsítve, az említett fejleményeknek Oroszország örülhet. Azonban az amerikai félnek van egy újszerű, de voltaképp logikusnak tekinthető érvelése is, miszerint ahhoz, hogy elrettentsék Oroszországot, nincs szükség akkora katonai erő állomásoztatására állandó jelleggel Európában. A szakember felidézte, az elmúlt napon tartott sajtótájékoztatón a katonai vezetők arra is kitértek, hogy nem az a cél, hogy az érintett erőket véglegesen kivonják, hanem az, ami szintén benne van a nemzeti védelmi stratégiában, hogy

az amerikai erők jövőbeni bevétése, válaszul az orosz hibridhadviselésre, sokkal kiszámíthatatlanabb legyen.

Vlagyimir Putyin orosz elnök részéről gyakorta látható, hogy több tízezres átcsoportosítások alkalmával rendkívül hadgyakorlatokat rendel el, és az amerikaiak ugyan ezt akarják csinálni – mondta a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa, aki szerint ebben van ráció. Hogy az amerikai katonák elrettentésjellegét nem az fogja adni, hogy tízezer számra „ücsörögnek” Németországba állandó jelleggel, hanem az, ha magas készültségben vannak és bármikor bevethetőek – ismételte meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×