Közel 30 millió választásra jogosult állampolgárt várnak az urnákhoz, hogy megválasszák az államfőt.
A legfőbb közjogi méltóság betöltéséért a június 28-i első fordulóban legtöbb szavazatot szerzett Andrzej Duda hivatalban lévő államfő, a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje, valamint a második helyen végzett Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester, a liberális Polgári Platform jelölje indult. Az első fordulóban Duda a szavazatok 43,5 százalékát kapta, míg Trzaskowskit a szavazók 30,5 százaléka támogatta.
Az urnákat este kilenckor zárják, utána várhatóan közzéteszik a szavazóhelyiségből távozók megkérdezésével készült exit poll felmérések eredményeit.
A vártnál sokkal szorosabb lehet az eredmény
Mindkét fordulót megelőzően negatív kampány folyt, sok személyeskedéssel és világnézetbeli kérdéseket feszegető, az ellenfél vélt vagy valós gyengeségeit támadó kampánymomentum – mondta az InfoRádiónak az Antall József Tudásközpont kutatási programvezetője, Dobrowiecki Péter.
Trzaskowskit elsősorban a világnézeti hovatartozása miatt támadják, miután Varsó polgármestere a Jog és Igazságosság szavazói szemében számos, túlzottan liberálisnak tűnő intézkedést hozott, amit ők próbáltak beállítani egyfajta, a lengyel nemzeti identitással szembemenő identitásnak. Trzaskowski pedig Andrzej Dudát azzal is támadta, hogy Lengyelország az ő elnöksége miatt eltávolodik az Európai Uniótól, hiszen nem tesz semmit azért, hogy közvetítő szereplőként lépjen fel, hanem csak csendes támogatója a kormánynak – idézte fel a szakértő.
A második fordulóba továbbjutott két jelölt viszonylag hamar elkezdte megszólítani az első forduló után kiesetteket, vagy nyíltan, vagy - a sajtóértesülések szerint - a színfalak mögötti rejtett üzenetekkel. Szymon Holownia független jelölt futott be korábban a harmadik helyen, több mint 10 százalékos szavazati aránnyal, a negyediken pedig Krzysztof Bosak - aki a radikális nemzeti és újliberális pártok ellenzéki koalícióját, a Konföderációt képviseli -, aki több mint 6 százalékot kapott.
Holownia azt nyilatkozta, hogy ő Duda ellen fog szavazni, de a támogatóinak nem "mondta meg", hogy hogyan szavazzanak, vagyis azt nem lehet tudni, hogy ezek az emberek elmennek-e szavazni, és ha igen, kit választanak.
"Bosak esetében egy érdekes konstellációról beszélhetünk, hiszen ő egy szélsőjobboldali jelölt is. Ideológiailag sok mindenben Andrzej Dudával és a PiS-szel ért egyet, de tudatosan arra építette fel a politikai karrierjét, hogy a PiS-től jobb oldalra, vagy a PiS jobb szélén lévő szavazókat szólítsa meg, ezért számára előnytelen lett volna, ha a támogatóit Duda segítésére biztatta volna
Vagyis egyik erőteljes "lemaradó" csoportosulás sem kötelezte el magát nyíltan egyik bennmaradó elnökjelölt mellett sem.
Néhány kisebb párt jelentette csak be, hogy Trzaskowskit támogatja – mondta az Antall József Tudásközpont kutatási programvezetője az InfoRádióban.
A közvélemény-kutatások szerint fej-fej mellett haladtak a jelöltek a vasárnapi voksolás előttig, igaz, van egy-két olyan lengyel felmérés, amely szerint a PiS nagyobb tartalékot tud mozgósítani, mint az ellenzéki jelölt, mert a PiS szavazóinak egy része nem mondja ki nyíltan, hogy kire fog szavazni, ezért lehet még Duda mellett 4-5 százaléknyi szavazó. "Meglátjuk, hogyan lesz, de az biztos, hogy a vártnál sokkal szorosabb elnökválasztásnak lehetünk most tanúi" – zárta elemzését Dobrowiecki Péter.