Infostart.hu
eur:
364.32
usd:
311.55
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel
Rendőrök és tüntetők csapnak össze a parlament épületénél Belgrádban 2020. július 8-án. A tüntetők a koronavírus-járvány miatt tervezett újabb korlátozó intézkedések ellen tiltakoztak.
Nyitókép: MTI/EPA/Andrej Cukic

Folytatódtak a tüntetések Szerbiában - több tucat sérült

Erőszakos hatalomátvételi kísérletnek nevezte Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter az utóbbi két éjszakán át tartó tiltakozásokat Szerbiában, mint mondta, egyesek az emberek akarata ellenére, választások nélkül és a demokratikus eljárást megkerülve akarják átvenni a hatalmat.

A szerda esti tiltakozások során a mentőszolgálat jelentése szerint 19 rendőr és 17 tüntető sérült meg Belgrádban.

A tiltakozók a kordonokkal védett parlament épületéhez vonultak, ahol palackokkal, kövekkel és égő szurkolói fáklyákkal dobálták meg a rendőröket, valamint kukákat borogattak és gyújtottak fel. A rendőrség könnygázgránátokkal igyekezett oszlatni a tömeget.

Ellenzéki politikusok kedden és szerdán is igyekeztek a tömeg élére állni, ám a tiltakozók elzavarták őket.

Az ellenzéki politikusok a közösségi médiában is utcára szólították az embereket, hogy kifejezzék elégedetlenségüket Aleksandar Vuciccsal, valamint a szerb kormánnyal szemben. Szerintük manipulálták a hivatalos járványügyi adatokat annak érdekében, hogy megtarthassák a június 21-i parlamenti választásokat - amelyeken elsöprő győzelmet aratott Aleksandar Vucic pártja -, és az államfő még inkább kiterjeszthesse hatalmát. Az ellenzék szerint emellett az is hozzájárult a koronavírus-fertőzöttek számának drámai növekedéséhez, hogy a március közepén bevezetett szükségállapotot és a drákói intézkedéseket követően május elején egyik napról a másikra feloldottak minden korlátozást, engedélyezték a tömeges rendezvényeket, és a választások alkalmával sem voltak szigorúak az elővigyázatossági intézkedések.

Belgrád, 2020. július 9.
Rendőrökre dobálnak tárgyakat tüntetők a parlament épületénél Belgrádban 2020. július 8-án. A tüntetők a koronavírus-járvány miatt tervezett újabb korlátozó intézkedések ellen tiltakoztak.
MTI/EPA/Andrej Cukic
Belgrád, 2020. július 9. Rendőrökre dobálnak tárgyakat tüntetők a parlament épületénél Belgrádban 2020. július 8-án. A tüntetők a koronavírus-járvány miatt tervezett újabb korlátozó intézkedések ellen tiltakoztak. MTI/EPA/Andrej Cukic

A tiltakozók több sajtóorgánumnak is nyilatkoztak, mint mondták, nem kizárólag a tervezett megszorító intézkedések ellen tüntetnek, hanem Aleksandar Vucic "diktatórikus eszközei és önkényuralmi törekvései ellen" is.

A bejelentések szerint csütörtökön Szerbia több városában ismét utcára vonulnak az elégedetlen emberek.

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×