Az országban február 27 én jelentették az első új típusú koronavírus-fertőzést, az első Covid-19-ben szenvedő beteg pedig március 22-én halt meg, amikor az igazolt fertőzések száma 367 volt, naponta ezer tesztet végeztek, a 24 óra alatt regisztrált újabb megbetegedések száma pedig még száz alatt volt. Április első hetéig háromnaponta megduplázódott az új fertőzések száma, azóta
viszonylag egyenletesen, naponta átlagosan 350-nel nőtt a számuk, attól függetlenül, hogy közben a tesztelés ritmusa a négyszeresére emelkedett.
A stratégiai kommunikációs törzs (GCS) csütörtök nem sokkal dél után közzétett összesítése szerint az elmúlt 24 órában az utóbbi hét átlagát valamelyest meghaladó ütemben, 386-tal emelkedett a regisztrált koronavírus-fertőzések száma, amely mostanra elérte a 10 096-ot. Közülük 2478-at azóta gyógyultnak nyilvánítottak, 236-an viszont - az előző napinál 52-vel kevesebben - továbbra is intenzív kezelésre szorulnak.
A szerdai összesítés óta 19 újabb koronavírusos beteg vesztette életét. Romániában eddig 527 halottja volt a járványnak, külföldön pedig 66 Covid-19-ben szenvedő román állampolgár vesztette életét.
Naponta több ezren kapnak gigabüntetést
Bár az országban már a május 15-én véget érő rendkívüli állapot utáni időszakra készülnek, a most még érvényben lévő kijárási korlátozások megsértéséért továbbra is naponta több mint ötezer emberre szabnak ki átlagosan 2200 lejes (csaknem 160 ezer forintos) bírságot.
Jelenleg több mint 12 ezer embert tartanak hatósági karanténban, 28 ezret pedig otthoni elkülönítésben.
Mégsem lesz állami kényszerszabadságolás
A román kormány ugyanis lemondott arról a tervéről, hogy fél hónapos kényszerszabadságra küldje a közalkalmazottak egy részét. Ludovic Orban román miniszterelnök csütörtökön elmondta, hogy "már nem aktuális" a közalkalmazottak kényszerszabadságra küldése, hiszen közeledik a rendkívüli állapot vége.
Orban szerint egy másik ok az, hogy a közalkalmazottak nagy része az első vonalban küzd a koronavírus-járvány megfékezéséért. Orban az egészségügyi, a védelmi, a belügyminisztériumot és a munkaügyi minisztériumot említette példaként.
Klaus Iohannis államelnök egy nappal korábban jelentette be, hogy május 15. után már nem fogják meghosszabbítani a rendkívüli állapotot és megszűnik a kijárási tilalom is, ugyanakkor a korlátozó intézkedések egy része továbbra is érvényben marad.
A kormányfő április 8-án jelentette be, hogy fél hónapos kényszerszabadságra küldik azokat a közalkalmazottakat, akik munkájuk természeténél fogva nincsenek abban a helyzetben, hogy az első vonalban vegyenek részt a koronavírus-járvány elleni küzdelemben. Minden érintett intézményben két csoportra osztották volna az alkalmazottakat, egyik felük 15 napig biztosította volna a működést, majd cseréltek volna azokkal, akik addig kényszerszabadságon voltak. A Romániában technikai munkanélküliségnek nevezett kényszerszabadságon lévők megkapták volna a bérük 75 százalékát.
Az intézkedés ellen foglalt állást nyíltan Florin Citu pénzügyminiszter még április közepén, kijelentve, hogy a jelenlegi helyzetben mindenkire szükség van a közszférában.
