Infostart.hu
eur:
386.67
usd:
328.46
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Ludovic Orban kijelölt román miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke pártjának vezetőségi ülésén a bukaresti parlamentben 2019. október 24-én. Orban várhatóan ezen a napon terjeszti a parlament elé kormánya tervezett névsorát és programját.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Két hét múlva döntenek az Orban-kormanyról

Február 24-én járulhat bizalmi szavazásra a román parlament elé a kormányalakítással ismét megbízott Ludovic Orban ügyvivő miniszterelnök - döntötte el kedden a kétkamarás törvényhozás egyesített házbizottsága.

A házbizottság - amelyben az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) van többségben - a jövő héten három napot szánt arra, hogy a parlamenti szakbizottságok meghallgassák a miniszterjelölteket, akik egyébként jelenleg ügyvivőként vezetik az illető minisztériumokat. A jobbközép Nemzeti Liberális Pártot (PNL) vezető Ludovic Orban ugyanis hétfőn ugyanazt a kormánynévsort terjesztette be, amelytől a múlt héten a parlament megvonta a bizalmat.

A házbizottságnak 15 napot szabott meg az alkotmány arra, hogy kitűzze a kétkamarás parlament együttes ülését, amelyen a törvényhozók szavaznak az új kormányról. Orban szerint a ráérős kormánybeiktatási menetrend azt jelzi, hogy a PSD "húzza az időt". Megerősítette: a PNL a parlamenti választások előrehozását szorgalmazza, hogy a polgárok korrektebb, becsületesebb és reprezentatívabb parlamentet választhassanak, amely megalapozhatja Románia modernizálását.

A román parlament múlt héten vonta meg a bizalmat Ludovic Orban kormányától. Klaus Iohannis államfő nem titkolta:

azért adott a leváltott miniszterelnöknek újabb kormányalakítási megbízást, hogy kiprovokálja az év végén esedékes parlamenti választások előrehozását.

Az elnök nem oszlathatja fel a kormány bukása miatt azonnal a parlamentet. Az előrehozott választásokat csak akkor lehet kiírni, ha a törvényhozás az államfő két egymást követő miniszterelnök-jelöltjét is elutasítja.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×