Infostart.hu
eur:
388.79
usd:
335.36
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Tűzoltók annak a helikopter-balesetnek a helyszínén, ahol Kobe Bryant kétszeres olimpiai bajnok, visszavonult amerikai profi kosárlabdázó nyolcadmagával életét vesztette a kaliforniai Calabasas közelében 2020. január 26-án.
Nyitókép: Mark J. Terrill

Bryant-katasztrófa: itt vannak a drámai utolsó percek

Különleges repülési engedélyt kért a ködben Kobe Bryant helikopterjének pilótája, majd bejelentette: emelkedni kezd. Aztán megszakadt a kapcsolat.

Az emelkedésre kért engedélyt, hogy kikerüljön egy felhőrétegből a pilóta azon a helikopteren, amely még vasárnap zuhant le Kaliforniában, a fedélzetén nyolc utassal, köztük a kosaraslegenda Kobe Bryanttel. Az amerikai közlekedésbiztonsági testület (NTSB) tagja, Jennifer Hormendy azt mondta, ezek voltak a pilóta utolsó szavai, amikor a légi irányító visszakérdezett, hogy mit tervez, már nem érkezett válasz – írja a CNN.

A radarfelvételek alapján azt lehet csak tudni, hogy 2300 láb (700 méter) magasságig emelkedett, majd egy bal kanyarral süllyedni kezdett és egy hegyoldalnak csapódott Calabasasnál. A helikopter darabjaira tört, kétszáz méteres körzetben szóródtak szét a roncsai. A hegy egyik oldalán találták meg a gép törzsét, a másikon a farokrészt, a rotort pedig egy harmadik helyen, csaknem száz méterrel távolabb – számolt be Hormendy, és hozzátette, a túlélésre minimális esélyük sem volt a fedélzeten tartózkodóknak.

Az utasok Thousand Oaksba tartottak, ahol Bryant 13 éves lányának, Giannának lett volna kosárlabdameccse, két csapattársa is a helikopteren utazott, valamint a szüleik, és a csapat egyik edzője.

Az NTSB az ügy vizsgálatában már kiderítette, rendkívül rosszak voltak a látási viszonyok vasárnap reggel, és a pilóta különleges repülési engedélyt kért, amire ritkán kerül sor. A légi irányítással folytatott rádióbeszélgetésből az is kiderült, hogy az engedély megadása előtt 12 percig körözött a helikopter, mert a nagy légi forgalom miatt várnia kellett.

Az engedély megadása után a pilóta radaros segítséget kért a ködben, de az irányítók jelezték, hogy a helikopter akkori 400 méteres repülési magassága ezt nem teszi lehetővé. Négy perccel később közölte a pilóta, hogy emelkedésbe kezd egy felhőréteg kikerülése érdekében, majd megszakadt a rádiókapcsolat. A roncsokat 300 méteres tengerszint feletti magasságban találták meg.

A helyszínre sokan kíváncsiak, ezért nemcsak őrzik a területet, hanem vészhelyzetet is hirdettek, így szabálysértésnek minősül, ha valaki oda engedély nélkül belép.

A tragédiáról minden cikkünk ITT.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×