Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) államfőjelöltje nyilatkozik a sajtónak a romániai elnökválasztás első fordulója után pártja kolozsvári eredményváróján 2019. november 10-én. Az exit pollok szerint Klaus Iohannis hivatalban lévő államfő 39 százalék feletti eredménnyel nyerte az első fordulót, akinek 22 százalék körüli eredménnyel Viorica Dancila szociáldemokrata exkormányfő lehet a kihívója a második fordulóban. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a 14 jelölt közül a hatodik helyen szerepel az exit pollokban 3,9-4,6 százalék körüli eredménnyel.
Nyitókép: MTI/Kiss Gábor

Belemehet az RMDSZ egy igen érdekes alkuba a liberálisokkal

2020 végén előre hozott választások lennének, de ha a hírek igazak, a romániai Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ egy korábbi időpontról egyeztet.

Az év végén esedékes parlamenti választások előre hozásáról egyeztet Romániában kormányon lévő jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) abban a reményben, hogy a tavasszal megújítandó törvényhozás összetétele lehetővé tenné egy PNL-RMDSZ kormánykoalíció megalakítását - írta hétfői számában a liberális Adevarul című lap.

A bukaresti parlamentben jelenleg a novemberben ellenzékbe vonult Szociáldemokrata Párt (PSD) rendelkezik a mandátumok több mint 40 százalékával, míg az azóta kisebbségben kormányzó PNL-nek csak 20 százaléka van. A közvélemény-kutatások szerint azonban megfordulhatnak az erőviszonyok közöttük, ha a nagy többséggel újraválasztott

Klaus Iohannis jobboldali államfő volt pártjának sikerülne előre hozott választásokat kiprovokálnia.

Az Adevarul szerint Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke december végén folytatott megbeszélésükön azt mondta a PNL-t vezető Ludovic Orban miniszterelnöknek: az RMDSZ támogatja a parlamenti választások előre hozását azzal a feltétellel, hogy a kormány ne módosítsa a helyhatósági választási törvényt. A PNL és főleg a kisebb román pártok ugyanis az - RMDSZ által ellenzett - egyfordulós polgármester-választás bevezetését szorgalmazzák, azt remélve, hogy így könnyebb lesz a tavasszal megrendezendő önkormányzati választásokon meggátolni a helyhatóságok többségét vezető PSD elöljáróinak újraválasztását.

A parlamentet - a kormány megbuktatása vagy lemondása után - akkor oszlathatja fel a román államfő, ha a törvényhozás két egymást követő alkalommal leszavazza miniszterelnök-jelöltjét. Az Adevarul kizártnak tartja, hogy a PNL a miniszterelnök lemondásával próbálná elindítani az előre hozott választások kiprovokálásának folyamatát, mivel ez azt jelentené, hogy az ehhez szükséges három hónapos átmeneti időszakban Ludovic Orban ügyvivő miniszterelnökként sem maradhatna a kormány élén.

A lap úgy tudja: a PNL inkább azt szeretné elérni, hogy a szociáldemokrata ellenzék - a magyar érdekképviselet segítségével - buktassa meg a kormányt.

Az RMDSZ már jelezte, hogy megszavazza a kormány ellen beterjesztendő bizalmatlansági indítványt,

ha - az RMDSZ-szel kötött megállapodását megsértve - a PNL a parlament megkerülésével, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással próbálná bevezetni a kétfordulós polgármester-választást.

Egy ilyen forgatókönyvvel az Adevarul szerint minden érintett párt elérné célját: az előre hozott választásokon a PNL megduplázná parlamenti erejét, az RMDSZ és a PSD pedig meggátolná a választójog módosítását, vagyis azt, hogy a többi párt egy második fordulóban összefogjon az első fordulóban élen végzett polgármesterjelöltjükkel szemben.

Az Adevarul elemzője szerint Iohannis és Orban szívesebben vonná be a kormánykoalícióba az RMDSZ-t és a (nem magyar) kisebbségi frakciót, mint az utóbbi időben megerősödött jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetséget (USR), ha a PNL megszerzi a parlamenti helyek több mint 40 százalékát.

Egy alkotmánybírósági határozat szerint a parlamenti és a helyhatósági választásokat nem lehet összevonni. Amennyiben azonban előrehozott parlamenti választások lesznek Romániában, az Adevarul szerint ezeket szintén májusban, vagy június elején, az önkormányzati választások előtt egy-két héttel rendezhetik meg.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×