eur:
394.1
usd:
365.27
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Nigel Farage, a legradikálisabb EU-ellenes brit politikai erő, a Brexit Párt alapító vezetője beszédet mond egy pártgyűlésen Londonban 2019. november 4-én. Nagy-Britanniában december 12-én előrehozott parlamenti választást tartanak.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Rendőrségi nyomozás a brit választás újabb fordulata

Vizsgálatot indított a Scotland Yard azoknak a bejelentéseknek az ügyében, amelyek szerint a legradikálisabb EU-ellenes brit erő, a Brexit Párt képviselőjelöltjei állásajánlatokat és felsőházi tagságra szóló ígéreteket kaptak a kormányzó Konzervatív Párttól annak fejében, hogy ne induljanak a december 12-ére meghirdetett előrehozott parlamenti választáson.

Nigel Farage, a Brexit Párt vezetője a hét elején jelentette be, hogy pártja nem állít önálló jelölteket a jövő havi választáson abban a 317 választókerületben, amelyben a Konzervatív Párt a 2017-ben tartott előző választáson győzött.

A Brexit Párt indul viszont a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt által 2017-ben elnyert összes választókerületben.

A Konzervatív Párt nem titkoltan igyekszik rábírni Farage-t arra, hogy a Brexit Párt a Labour által 2017-ben kis többséggel elnyert - vagyis a konzervatívok által könnyebben visszaszerezhető - választókerületekben is lépjen vissza.

Nigel Farage a Twitter portálon e héten közzétett videoüzenetében közölte, hogy ennek érdekében neki személyesen nemesi címmel járó tagságot ígértek a brit parlament felső kamarájában, a Lordok Házában, és amikor ő ezt visszautasította, a Brexit Párt más vezető tisztségviselőit keresték meg hasonló ajánlatokkal, amelyek között kormányzati állások is szerepeltek.

Ann Widdecombe volt konzervatív párti kabinettag, aki jelenleg Farage helyettesének számít a Brexit Pártban és a párt egyik képviselőjelöltje, közölte:

"eskü alatt" is kész tanúsítani, hogy szerepet ajánlottak neki a brit EU-tagság megszűnéséről folyó tárgyalások következő szakaszában.

Boris Johnson miniszterelnök a BBC-nek nyilatkozva mindezt képtelenségnek nevezte és határozottan tagadta.

Lord Charles Falconer volt munkáspárti igazságügyi miniszter és lordkancellár azonban - aki ez utóbbi minőségében egykor az angol-walesi bírói kar vezetője volt - szombaton levelet intézett a Scotland Yard főparancsnokához, Cressida Dickhez és Max Hillhez, az angol-walesi ügyészi hivatal igazgatójához az ügy sürgős kivizsgálását kérve.

Lord Falconer szerint a Brexit Párt vezető tisztviselői részéről elhangzott állítások súlyos kérdéseket vetnek fel a decemberi parlamenti választások integritásával kapcsolatban, és felmerül a kérdés, hogy a Konzervatív Párt kampányközpontja, illetve a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal egyes illetékesei nem sértették-e meg a népképviseleti választásokról szóló törvényt.

A volt magas rangú munkáspárti kabinettag kivételesen súlyosnak minősítette a Brexit Párt állításait, amelyek levele szerint teljes körű vizsgálatot indokolnak az ügyészség és a Scotland Yard részéről.

A Scotland Yard szombati közleményében megerősítette, hogy

bejelentéseket kapott választási csalás és a decemberi választáshoz kötődő szabálytalanságok gyanújáról, és szakosított ügyosztálya vizsgálatot kezdett.

A közlemény szerint ugyanakkor a rendőrség egyéni képviselőjelölteket érintő konkrét ügyekhez nem fűz külön kommentárt.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×