A parlament mandátumának hosszát öt évben rögzítő, 2011-ben kelt brit törvény értelmében a következő választás 2022-ben esedékes, és az ennél előbbi parlamenti választás kiírásához kétharmados támogatásra - a jelenlegi létszám alapján 434 voksra - lett volna szükség az alsóházban.

A hétfő esti szavazáson azonban 299-en voksoltak a kormányfő indítványára, hetvennen elutasították és 272-en nem szavaztak.

Az igennel szavazók között 280 tory, 18 független és 1 munkáspárti politikus volt. Johnson pártjának tagjai közül öten nem voksoltak.

Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök most kezdeményezte harmadszor az előrehozott választások kiírását azóta, hogy a parlament a kormány ellenkezésével dacolva szeptemberben elfogadott egy ellenzéki kezdeményezésű törvényjavaslatot, amely október 19-ig adott határidőt a brexit-megállapodás parlamenti jóváhagyására.

Mivel ez elmaradt, Johnsonnak ugyanezen törvény alapján kezdeményeznie kellett a brexit halasztását az EU-nál.

A kormányfő a hétfő esti voksolás után bejelentette, hogy

kedden ismét beterjeszti az előrehozott választást kezdeményező indítványát,

ezúttal élve azzal a jogi kiskapuval, amely lehetővé teszi, hogy a rögzített idejű parlamenti mandátumról szóló jogszabályt felül lehet írni egy egysoros, a választások kiírásáról intézkedő, egyszerű többséghez kötött külön törvényjavaslattal.

A kormány szempontjából ennek a módszernek az a hátránya, hogy nem parlamenti határozatról, hanem törvényjavaslatról van szó, amelyhez az ellenzék a kormánynak nem tetsző módosításokat is beterjeszthet, és mivel a Konzervatív Pártnak nincs önálló többsége, ezeket a módosításokat az ellenzék el is fogadtathatja.

A Liberális Demokraták és a Skót Nemzeti Párt (SNP) akkor hajlandók megszavazni az előrehozott választást, ha a kormány visszavonja azt a törvényt, amellyel egy hétre meggátolta a vitát. A kabinet jelezte, erre nem hajlandó.

A liberálisok december 9-i választást javasoltak, de a kormány szerint ez esetben nem állna rendelkezésre elég idő. Ebben az esetben a parlamentet a választási törvény alapján már pénteken fel kellene oszlatni, és így nem maradna idő a kormány számára a brexit-megállapodás ratifikálására.