eur:
414.91
usd:
394.97
bux:
78278.71
2024. december 4. szerda Barbara, Borbála
A brit parlament felvételén Boris Johnson brit miniszterelnök beszédet mond a brit parlament alsóházában, mielőtt a testület megvitatná az előrehozott választásokról szóló indítványt 2019. október 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Brit parlament/Brit parlament

A londoni parlament nemet mondott az előrehozott választásra

Nem sikerült elfogadtatni a londoni alsóházban az előrehozott parlamenti választásokról beterjesztett miniszterelnöki kezdeményezést, mivel a hétfő esti szavazáson nem gyűlt össze az indítvány támogatásához szükséges, törvényben előírt kétharmados többség.

A parlament mandátumának hosszát öt évben rögzítő, 2011-ben kelt brit törvény értelmében a következő választás 2022-ben esedékes, és az ennél előbbi parlamenti választás kiírásához kétharmados támogatásra - a jelenlegi létszám alapján 434 voksra - lett volna szükség az alsóházban.

A hétfő esti szavazáson azonban 299-en voksoltak a kormányfő indítványára, hetvennen elutasították és 272-en nem szavaztak.

Az igennel szavazók között 280 tory, 18 független és 1 munkáspárti politikus volt. Johnson pártjának tagjai közül öten nem voksoltak.

Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök most kezdeményezte harmadszor az előrehozott választások kiírását azóta, hogy a parlament a kormány ellenkezésével dacolva szeptemberben elfogadott egy ellenzéki kezdeményezésű törvényjavaslatot, amely október 19-ig adott határidőt a brexit-megállapodás parlamenti jóváhagyására.

Mivel ez elmaradt, Johnsonnak ugyanezen törvény alapján kezdeményeznie kellett a brexit halasztását az EU-nál.

A kormányfő a hétfő esti voksolás után bejelentette, hogy

kedden ismét beterjeszti az előrehozott választást kezdeményező indítványát,

ezúttal élve azzal a jogi kiskapuval, amely lehetővé teszi, hogy a rögzített idejű parlamenti mandátumról szóló jogszabályt felül lehet írni egy egysoros, a választások kiírásáról intézkedő, egyszerű többséghez kötött külön törvényjavaslattal.

A kormány szempontjából ennek a módszernek az a hátránya, hogy nem parlamenti határozatról, hanem törvényjavaslatról van szó, amelyhez az ellenzék a kormánynak nem tetsző módosításokat is beterjeszthet, és mivel a Konzervatív Pártnak nincs önálló többsége, ezeket a módosításokat az ellenzék el is fogadtathatja.

A Liberális Demokraták és a Skót Nemzeti Párt (SNP) akkor hajlandók megszavazni az előrehozott választást, ha a kormány visszavonja azt a törvényt, amellyel egy hétre meggátolta a vitát. A kabinet jelezte, erre nem hajlandó.

A liberálisok december 9-i választást javasoltak, de a kormány szerint ez esetben nem állna rendelkezésre elég idő. Ebben az esetben a parlamentet a választási törvény alapján már pénteken fel kellene oszlatni, és így nem maradna idő a kormány számára a brexit-megállapodás ratifikálására.

Címlapról ajánljuk
Friedrich Merz a Zöldeket méltatta: mégsem lesz nagykoalíció?

Friedrich Merz a Zöldeket méltatta: mégsem lesz nagykoalíció?

A választások után tárgyalni kívánunk a politikai közép valamennyi demokratikus pártjával – mondta Friedrich Merz, a CDU elnöke és kancellárjelöltje, amikor arról beszélt egy interjúban, hogy pártja és a Zöldek között a törekvéseket tekintve nagy a hasonlóság.

Elindult a visszaszámlálás: berúgja az ajtót a One, és felforgatja a telekommunikációs piacot

A 4iG az év első kilenc hónapját 507,8 milliárdos árbevétellel zárta, ami több mint 20,5 százalékos növekedés, a bevételek 87 százaléka pedig a telekommunikációs szektorból származott – mondta az InfoRádióban a vállalatcsoport vezérigazgatója. Fekete Péter arról is beszélt, hogy a One márka elindításával új lendületet kap a telekommunikációs iparban a 4iG, ami reményei szerint kedvére lesz az ügyfeleknek is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.04. szerda, 18:00
Orbán Gábor
a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója
Hajszálra a mélyponttól a forint

Hajszálra a mélyponttól a forint

Napról napra felfelé araszol az euró árfolyama, tegnap 415,3-ig kúszott fel a forintkurzus, most ez jelenti az új kétéves mélypontot a hazai fizetőeszközünknél. Ennél gyengébb szinteket csak 2022 második felében, az energiaválság mélypontján láttunk. Ma délelőtt elsősorban a furcsa dél-koreai hadiállapot és a francia kormányválság hírei mozgathaják a piacot, délután az Egyesült Államokból érkeznek gazdasági adatok. A forint kilátásairól is szó lesz jövő heti klubunkon, ahol szakártőkkel Trump hatalomra kerülésének várható hatásait beszéljük át.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×